Sürgős reformra szorul a kínai nyugdíjrendszer, az jelenlegi formájában ugyanis fenntarthatatlan, s komoly pénzügyi és társadalmi gondokat okozhat a kelet-ázsiai országban a következő évtizedekben.

A legnagyobb gondot a demográfiai változás jelenti, vagyis hogy a nyugdíjas korú népesség aránya egyre nő, a munkakorú népesség aránya pedig egyre csökken Kínában. A 60 év feletti lakosság aránya jelenleg 13 százalékot tesz ki, ami a Világbank becslései szerint 2050-re 34 százalékra nőhet. Ezzel párhuzamosan a munkaképes korú lakosság növekedése az előrejelzések szerint 2016-ban tetőzhet, majd csökken 994 millióról 961 millióra 2030-ig. Jelenleg a 14 éves vagy annál fiatalabb lakosok aránya csupán 16,6 százalék, több mint 6 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. Az elöregedő társadalom mellett szintén komoly gondot jelentenek az elégtelen pénzügyi források. A tartományok több mint fele nem tud ma központi segítség nélkül nyugdíjat fizetni, a nyugdíjalap értéke pedig mindössze a bruttó hazai termék 2 százalékára rúg, miközben Japánban 25, az Egyesült Államokban 15 százalék ez az érték. 

A kínai vezetés a fenti problémákat a nyugdíjkorhatár felemelésével, valamint a nyugdíjrendszer a társadalom minél szélesebb körére való kiterjesztésével látja kezelhetőnek. Idén nyáron az emberi erőforrás és közbiztonsági minisztérium azt jelentette be, hogy a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 5, a nők esetében 15 évvel, vagyis egyöntetűen 65 évre való kitolásának lehetőségeit tanulmányozzák. A tervet ugyanakkor a kínai társadalom nem támogatja, a Zsenmin Zsipao központi pártlap internetes felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka ellenzi azt. A vezetés arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeire kiterjessze a nyugdíjrendszert. Ez rohamos gyorsasággal meg is történik: jelenleg 622 millió ember részese annak, miközben 2009-ben még alig 350 millióan voltak. 

Gondot okoz a rendszer fejletlensége, illetve az abból fakadó egyenlőtlenségek és visszásságok is. Míg például a városokban 1 500 jüan (egy jüan=35 forint) körül alakul az átlagnyugdíj, van olyan falu, ahol csupán 55 jüant kapnak a lakosok. Ellentmondásos az is, hogy az állami dolgozók nyugdíjba vonulás után akár eredeti fizetésük 90 százalékát is megkaphatják, anélkül, hogy nekik fizetniük kellene nyugdíjjárulékot, miközben az állami szférán kívül dolgozók bérük 8 százalékát kötelesek befizetni, nyugdíjuk ugyanakkor csupán eredeti fizetésük mintegy 40 százalékát teszi ki. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságával a kínai vezetés is tisztában van, annak megreformálására születtek már ötletek. A szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, a döntéshozóknak gyorsan kell cselekedniük, máskülönben a kérdés társadalmi és pénzügyi vonzatai miatt "időzített bomba" lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.