Az erőszakos és törvénytelen földfoglalások gyakorlatának megszüntetésére szólított fel a kínai földügyeket felügyelő minisztérium rendkívüli felhívásában - számolt be a Zsenmin Zsipao központi pártlap szerdai számában.

A tárca vezetése a helyi hatóságokat arra hívta fel, hogy vizsgálják felül az eddigi szabályozást és egységesítsék a földvásárlások rendjét. Hozzáteszik: "az erőszakos föld(el)vételeket, a törvénytelen cselekményeket súlyosan meg kell büntetni". A minisztérium maga is utal az erőszakos földszerzések nagy számára, s előírja, hogy a különböző régiók illetékesei derítsék ki a földviták hátterét, végezzék el "a probléma alapos kutatását", s ezek eredményeként találjanak célravezető megoldásokat. Biztosítani kell, hogy a földtulajdonosok adott esetben megfelelő kártérítést kapjanak - tették hozzá.

Kínában rendszeresen fordulnak elő a földterületekkel kapcsolatos visszaélések. A média, illetve a nyilvánosság többnyire csak akkor értesül róluk, amikor az érintettek nagy tömeget mozgósítanak, vagy a tiltakozók demonstrációja erőszakba torkollik. A hatalom képviselői legtöbbször a helyi önkormányzatok, vagy maguk az ingatlanfejlesztők. Utóbb gyakran kiderül, hogy vesztegetés is van a háttérben. A fő probléma általában a kártérítés összegének mértéke, de helyenként a tulajdonos, a föld használója egyszerűen nem is akar megválni a földjéről, amelyen esetenként lakóház áll. Az effajta esetek számlájára írandó már több öngyilkosság és merénylet is.

A Tsinghua egyetem korábban közölt kutatása szerint 2000 és 2010 között a tömeges zavargások száma Kínában megduplázódott, elérte az évi 180 ezret. Más, szerényebb becslések szerint évente 90 ezer körül van az úgynevezett "tömegmozdulások" száma. Idén márciusban a kínai népfront egy tagja azt nyilatkozta, 30-50 ezer zavargás, tüntetés történik az országban egy év során. Mint mondta, ezek többsége már egyre inkább a környezetszennyezéssel hozható összefüggésbe, a földkisajátítások ügye a második leggyakoribb ok.

Korrupcióért felfüggesztett halálbüntetésre ítélték az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai botrányáról elhíresült, délnyugat-kínai Csungking város volt rendőrfőnök-helyettesét - jelentette a hongkongi média helyi információkra hivatkozva szerdán.

Tang Csien-hua így lényegében életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Ezzel a 32 milliós tartományi jogú város újabb egykori nagyhatalmú tisztségviselője kerül börtönbe. Tang főnökét, a volt rendőrkapitányt, Vang Li-csünt és a város párttitkárának, Po Hszi-lajnak a feleségét egy brit üzletember meggyilkolása miatt már elítélték. Előbbit 15 év börtönre, utóbbit, akit emberölés vádjában találtak bűnösnek, ugyancsak felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. A most elítélt Tangról bebizonyosodott, hogy nagy összegek ütötték a markát tisztátalan forrásokból; úgy tudni, összesen 16 millió jüan (591 millió forint) kenőpénzt fogadott el. Négy további rendőrtisztet korábban 5-től 11 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek a gyilkosság eltussolásában való részvételük miatt.

Idén februárban megjelent hírek szerint Po Hszi-laj állítólag nem működött együtt a nyomozó hatósággal, és kétszer is éhségsztrájkba kezdett. Pót az után távolították el posztjáról, hogy volt jobbkeze (rendőrfőnöke) a szomszédos Szecsuan tartomány székhelyén, Csengtuban egy napra az amerikai konzulátusra menekült. Ezután derült ki, hogy Po felesége gyanúsítható Neil Heywood brit üzletember meggyilkolásával. Ven Csia-pao tavaly, még miniszterelnökként, a parlament éves ülésszakát záró sajtótájékoztatóján ígéretet tett arra, hogy a Po-ügyben a törvények szerint járnak el, és ígéretet tett arra, hogy a közvéleményt tájékoztatni fogják az eredményekről. Ez utóbbi azonban még várat magára.

Három, nyugati márkákat is hamisító óvszergyárat lepleztek le az elmúlt hetekben a kínai hatóságok - számol be az esetről a sina.com hírportál.

A rendőrök március végén a legnagyobb internetes áruházban, a taobao.com-on rendkívül alacsony áron kínált óvszerekre lettek figyelmesek. A boltokban dobozonként 30-50-szeres áron kapható terméket a világhálón mindössze egy jüanért, vagyis 37 forintért árulták a hamisítók, akiktől a hatóságok ellenőrzésként rendeltek is. Miután egyértelműen kiderült, hogy az eladásra kínált óvszerek hamisítványok, a rendőrség kinyomozta a gyártás helyét, majd lecsaptak a bűnözőkre.

A kelet-kínai Fucsien tartományban székelő, mintegy tucat hamisító földalatti, 50 négyzetméteres "termelőüzemében" nyugati márkájú, többek közt Jissbon, Durex és Contex óvszereket gyártott, naponta mintegy 20 ezret. A hatóságok a "gyárból" több mint kétmillió hamisítványt koboztak el, emellett négy csomagológépet és hamis dobozok ezreit. A gyártógépek eredetét felfedő vizsgálódás után a rendőrök további földalatti gyárakat fedtek fel, egyet a közép-kínai Honan, egy másikat a kelet-kínai Csöcsiang tartományban. Utóbbi két eset kapcsán 37 embert vettek őrizetbe, s csaknem 50 millió jüan értékben (1,8 milliárd forint) több mint négy és félmillió hamis óvszert koboztak el a hatóságok. A hamisítványokból - derült ki a vizsgálat során - korábban kisboltokba, gyógyszertárakba és más árusító helyekre is juthatott.

A kínai szexmunkások jogsérelmeiről közölt jelentést a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet, megállapítva, hogy sok esetben vannak kitéve a hatóságok erőszakos fellépésének, önkényes őrizetbe vételek áldozatai.

A kedden nyilvánosságra került dokumentum szerint példák igazolják, hogy nőket azért visznek el, mert bizonyítéknak tekintik, ha óvszert találnak náluk. Az is előfordult, hogy magukat fel nem fedő rendőrök vették őrizetbe őket, miután igénybe vették szolgáltatásaikat. Kínában a hivatalos álláspont szerint a prostitúció nem kívánatos, de ősidőktől létező társadalmi jelenség; hivatalosan azonban az üzletszerű kéjelgés és a szolgáltatás igénybevétele is tiltott. Az "iparág" visszaszorítása érdekében a közbiztonsági tárca rendszeres kampányokat indít. Ennek ellenére országszerte - és nem csak a nagyvárosokban - látható jelzésekkel és egyértelmű szolgáltatással hirdetik magukat masszázs szalonok, karaoke bárok, klubok, fürdők, vagy helyenként fodrászüzletek.

A nők arra panaszkodnak, hogy a hatóságok gyakran konkrét bizonyítékok nélkül léptek fel ellenük, s jogukban áll néhány naptól akár több hónapokig terjedő időre fogdába zárni őket. Azt is kifogásolták, hogy esetenként kényszerítették őket HIV-tesztek elvégzésére, illetve, hogy ennek eredményét harmadik félnek is kiadták. A HRW felszólította a kínai bűnüldöző szerveket, hogy tegyenek lépéseket a rendőrségi brutalitás és az ellen, hogy kényszerrel csikarnak ki vallomásokat. A szervezet ugyancsak szeretné elérni, ha az önkéntes, megegyezésen alapuló szexet és a kapcsolódó cselekményeket a hatóságok kivonnák a bűnügyi és adminisztratív eljárások alól. A HRW 2008 és 2012 között olyan felnőtt nők körében végezte el vizsgálatát, akik a legalsóbb rétegeket szolgálják ki, nyilvános helyeken, utcán, parkokban is dolgoznak, elsősorban a fővárosban. Ők a legsérülékenyebbek is. A felmérés során 140 interjút készítettek, köztük ügyfelekkel, rendőrökkel, egészségügyi szakemberekkel, táradalomkutatókkal és kínai, valamint nemzetközi szervezetek munkatársaival. Összesen húsz mélyinterjút készítettek 20 és 63 év közötti nőkkel. Az érintettek valamennyien önként végezték munkájukat.

Eközben a helyi szexipar szolgáltatásainak igénybevételére szólította fel a Japánban állomásozó amerikai csapatokat Hasimoto Tóru oszakai polgármester, hogy a katonák "legális keretek között tudják levezetni fölös szexuális energiáikat" - jelentette az Aszahi Simbun japán napilap kedden, nem sokkal azután, hogy a politikus botrányos kijelentéseket tett azzal kapcsolatban, hogy a japán hadsereg a második világháború során koreai és kínai nőket kényszerített prostitúcióra. Hasimoto - aki egyben a harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Japán Restaurációs Párt (JRP) társelnöke - Okinaván azt közölte egy amerikai parancsnokkal: "Japánban vannak olyan helyek, ahol a szexuális energiákat legális keretek között lehet levezetni. Lehetetlen kordában tartani a forróvérű tengerészgyalogosokat, ha nem használhatják ezeket a helyeket. Az elveket félretéve, vegyék igénybe ezeket a szolgáltatásokat!"

Az eset még a hónap elején történt, de csak most került napvilágra, miután Hasimoto maga számolt be arról. A politikus szerint minderre azért lenne szükség, mert a Japánban állomásozó amerikai katonák számos szexuális bűncselekményt követtek el.  Tavaly októberben egy húszas éveiben járó nőt erőszakolt meg két amerikai katona Okinaván, 1995-ben pedig három tengerészgyalogost ítéltek el egy 12 éves lány ellen elkövetett brutális nemi erőszak miatt. Az amerikai védelmi minisztérium az Aszahi kérdésére "nevetségesnek" nevezte a hadsereg "minden elvével szembemenő" felvetést. A bírálatokra reagálva Hasimoto közölte: a Pentagon képmutató, mivel az amerikai bázisok környékén világszerte virágzik a szexipar, továbbá a "szakmát önként választók nők diszkriminációjaként" értékelte azt, hogy az Egyesült Államok tiltja katonáinak a prostituáltak szolgáltatásainak igénybevételét.

Hasimoto hétfő esti sajtótájékoztatóján hasonlóan botrányos kijelentéseket tett. Azt mondta, hogy a katonák "fegyelmének" fenntartása érdekében "szükség" volt arra, hogy a japán hadsereg prostitúcióra kényszerítsen koreai és kínai nőket a második világháború előtt és alatt, egyúttal azonban tagadta, hogy a hadsereg rendszerszerűen elrabolta és szexrabszolgaságra kényszerítette őket. A kijelentést a japán kormány több tagja, valamint a dél-koreai és a kínai külügyminisztérium is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Ugyanakkor a JRP másik társelnöke, Isihara Sintaró volt tokiói kormányzó kiállt Hasimoto mellett. Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra, ami a mai napig feszültségeket szül Tokió és a környező államok között.

A kínai kormány az emberi jogok helyzetéről kedden kiadott úgynevezett fehér könyvben azt állította: évek szüntelen erőfeszítéseinek köszönhetően Kína magasabb szintet ért el az emberek életszínvonalában, a demokráciában, a jogállamiságban, továbbá a kulturális fejlődést, a társadalombiztosítást és a környezetvédelmet tekintve.

Az emberi jogok területén elért ereményeket számba vevő dokumentum nem tér ki azokra a kérdésekre, amelyekben köztudottan továbbra is hiányosságok tapasztalhatók az országban. Megállapítja viszont, hogy Kína egy óriási népességű fejlődő ország, amelyet nagy regionális különbségek jellemeznek, szembetűnő, az egyenlőtlenségekből és az egyenlőtlen fejlődésből fakadó problémákkal. Ezért sok, az emberek alapvető érdekeit érintő kérdés vár még megoldásra, s az emberi jogok jobb védelme továbbra is nehéz feladat marad - állapítja meg kormányzati jelentés. Kína a megélhetési körülmények javítására, a fejlődés biztosítására és az állampolgárok véleménynyilvánítási lehetőségeinek bővítésére összpontosította törekvéseit - olvasható a pekingi fehér könyvben.

A kormány dokumentuma a tavalyi évre vonatkozóan részletes leírást tartalmaz arról, hogy az ország miként igyekezett az emberek gazdasági, szociális, kulturális jogainak érvényesülését elősegíteni a polgári és politikai jogokkal egyetemben - fogalmaz a Hszinhua hírügynökség összefoglaló jelentése. A terjedelmes irat szerint 2012-ben mind a városi, mind a vidéki lakosság körében nőtt az egy főre jutó jövedelem, a kormány nagy összegeket fordított a szegénységet csökkentő programokra, javultak a lakhatási körülmények, átfogó intézkedéseket hoztak a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére. Ugyancsak gyakorlati lépéseket tettek annak érdekében, hogy az állampolgárok megismerjék és érvényesíthessék a jogaikat - olvasható a szövegben, amelynek szerzői külön is megemlítik az internetet, mint az információszerzés, a véleménynyilvánítás és ellenőrzés fontos és immár meghatározó eszközét. Hozzáteszik: Kínában tavaly külön rendelkezés született a kormányzati munkával, helyi költségvetéssel összefüggő információk közzétételéről.

2012 végéig a falvakat irányító falubizottságok 98 százalékát - 95 százalékos részvétellel - közvetlenül választották. Immár több mint 1,3 milliárd ember részesül valamiféle egészségügyi biztosításban. A fehér könyv jelentős előrelépésként értékeli, hogy 2012-ben Kína a büntetőeljárási törvény módosításakor a törvény szövegébe emelte a "az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét". Utal arra, hogy az igazságszolgáltatásban ugyancsak nagyobb mértékben érvényesítik az emberi jogokat, védik a fogvatartottak jogait, ellenőrzik a halálbüntetés "körültekintő" alkalmazását. Kína összesen 27 nemzetközi emberi jogi egyezményhez csatlakozott, s az elmúlt három évben emberi jogi párbeszédet folytatott az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Nagy-Britanniával, Németországgal, Ausztráliával és Svájccal.

Japán katonai erővel fog reagálni, ha egy külföldi tengeralattjáró jogsértő módon behatol a parti vizeire - közölte Sindzó Abe kormányfő kedden, miután napvilágra került, hogy egy nappal korábban egy azonosítatlan külföldi tengeralattjáró megközelített egy Tokió ellenőrzése alatt álló, de vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoportot.

"Ez súlyos tett. Ha egy tengeralattjáró a víz alatt behatol parti vizeinkre, kénytelenek leszünk haditengerészeti akciót végrehajtani" - fogalmazott Abe a parlamentben. Ez megfigyelők szerint azt jelenti, hogy a japán hadsereg megtámadná a határsértő járművet. A nyilatkozat egy hétfői incidenshez köthető, amikor egy tengeralattjáró a víz alatt haladva megközelítette a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport 12 tengeri mérföldes határát, amelyen belül a nemzetközi tengerjog szerint már a szárazföldet birtokló állam területe van. A szigetek Tokió ellenőrzése alatt állnak, de Peking is magáénak tartja azokat, és folyamatos járőrözést folytat a környéken. Tokió nem közölte, hogy a tengeralattjáró melyik ország hadseregéhez tartozott, de sajtóhírek szerint kínai volt. Erre utal, hogy annak feltűnésekor három kínai járőrhajó tartózkodott a közelben. A nemzetközi jog szerint a parti vizeken a tengeralattjárók csak a felszínen, lobogójuk feltüntetésével közlekedhetnek, akkor is csak békés céllal.

A rá gyakorolt túlzott nyomás miatt ölette meg apját és testvérét egy kiskorú Kínában - számolt be a bizarr esetről a Hszinhua hírügynökség.

A közép-kínai Honan tartománybeli középiskolás 49 éves apját és 20 éves nővérét vasárnap hajnalban találták holtan a hatóságok, miután a szomszédok otthonuk környékén szokatlan mozgásra és hangokra lettek figyelmesek, s ezért betörés gyanújával hívták ki őket. A biztonsági kamerák felvételein egyértelműen kivehető két, a gyilkosság helyszínére érkező férfi alakja, házba érkezésüket és távozásukat is rögzítették a felvételek. Őket - számol be a részletekről a Hszinhua hírügynökség - a ház tulajdonosának fia bérelte fel az interneten, s egyelőre meg nem nevezett összeget fizetett nekik, hogy apját és nővérét megöljék. A rendőröknek elfogása után a középiskolás fiú úgy fogalmazott: tettét a családtagok nyomása motiválta, azok ugyanis túl sokat nyaggatták, hogy tanuljon, apja parancsára például a nővérének rendszeresen el kellett kísérnie őt az iskolába.

Az elmúlt hetekben ez már a harmadik, középiskolásokat érintő, tanulással kapcsolatos, rendőrségi beavatkozással végződő ügy. Május elején egy nankingi fiatal ugrott le egy toronyház tetejéről, mert nem volt képes elvégezni házi feladatát, egy másik tanuló pedig hasonló okokból felakasztotta magát. A statisztikák szerint a rendkívül kompetitív kínai oktatási rendszerben tanuló fiatalok naponta átlagosan több mint nyolc és fél órát töltenek az iskolában, ezen túl több órát különóráikon, valamint házi feladataik elvégzésével. A tanulókra nehezedő teher enyhítésének kérdése az utóbbi években többször is társadalmi párbeszéd témájává vált. Helyi szinten több iskola csökkentette a terhelést, országos reformra viszont nem került sor.

A katonák "fegyelmének" fenntartása érdekében "szükség" volt arra, hogy a japán hadsereg prostitúcióra kényszerített koreai és kínai nőket a II. világháború előtt és alatt - nyilatkozta Hasimoto Tóru oszakai polgármester, a harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Japán Restaurációs Párt (JRP) társelnöke keddi japán sajtóhírek szerint.

"Az életüket esőként záporozó golyók között kockáztató katonáknak pihenniük is kellett, ehhez pedig szükség volt a kéjhölgy-rendszerre" - közölte Hasimoto hétfőn este. Egyúttal azonban azt is hozzátette: nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a japán hadsereg külön rendszert alakított ki nők elrablására és szexrabszolgaságra kényszerítésére. Kedden több japán miniszter is elítélte Hasimotót, és elhatárolódott a kijelentéstől, míg a kormány nevében Szuga Josihide kabinetfőtitkár közölte: az érintett nők "elmondhatatlan szörnyűségeken" mentek keresztül, Tokió pedig bűnbocsánatot tanúsít a kérdésben.

Az elmúlt hetekben számos éles bírálat érte a japán kormányt Peking, Szöul és Washington részéről, miután felmerült, hogy a nacionalistának tartott Abe Sindzó miniszterelnök felül akarja vizsgálni a kínai és koreai nők prostitúcióra kényszerítéséért bocsánatot kérő 1995-ös nyilatkozatot. Ugyanakkor Szuga leszögezte, hogy a kérdés nincs napirendben. Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra. Az előző évtized közepén maga Abe is kétségbe vonta ezen vádakat, azóta azonban nem bolygatta a kérdést. Hasimoto ugyanakkor kedden a Twitteren azt írta: "tagadhatatlan tény", hogy a katonáknak ki kell elégíteniük szexuális vágyaikat háborús helyzetben, és más országok hadseregei sem különböztek Japánétól e tekintetben.

A JRP felmérések szerint a második legnépszerűbb párt Japánban, többek között az alkotmány háborút tiltó kilencedik cikkének módosításáért kampányol. Japán és szomszédjai szigetviták miatt amúgy is elmérgesedett kapcsolatát az elmúlt hetekben tovább rontotta, hogy a tokiói kormány több tagja meglátogatta a külföldön a japán militarizmus jelképének tartott Jaszukuni-szentélyt, míg Abe több félreérthető nyilatkozatot tett az ország múltjával kapcsolatban.

A hongkongi fellebbviteli bíróság jóváhagyta hétfőn, hogy egy transzszexuális nő férjhez mehessen, s a helyi online média szerint ez azt jelenti, hogy átírták a nemek évszázados fogalommeghatározását Hongkongban.

A kínai különleges közigazgatási övezet bírósága elutasította, hogy kizárólag az illető születéskori biológiai jellemzői alapján lehessen meghatározható valakinek a neme, s hogy ezt ne lehessen megváltoztatni. Az indoklásban utaltak arra, hogy a multikulturális Hongkongban manapság a házasság intézménye jelentős változásokon megy keresztül. A bíróság kiemelte, a döntést nem befolyásolta a hongkongi lakosság körében uralkodó álláspont a transzszexuálisok házasságkötésének jogairól. Hozzátette, hogy a többségen belüli konszenzus hiánya nem lehet ok egy kisebbség alapvető jogainak elutasítására. A hátrányos megkülönböztetést a bírák alkotmányellenesnek nevezték.

A sajtóban csupán W-ként emlegetett 37 éves nő keresetét, amelyet azért nyújtott be, hogy barátjához feleségül menjen, korábban már kétszer elutasították. Perét azért indította és azért fellebbezett, mert az illetékes hivatal kizárólag a születéskori biológiai nemét volt hajlandó alapul venni a kérelem benyújtásakor. W viszont egy állami támogatással végrehajtott műtét következményeképpen öt éve már nemet váltott, s azóta nőként él. A bíróságon azt állította, azzal, hogy új nemét nem fogadják el, a kormányzat lényegében elvette a jogát arra, hogy bárkivel - nővel vagy férfivel - házasságra lépjen. A mostani döntés "győzelem Hongkong valamennyi nőjének" - tolmácsolta véleményét hétfőn az ügyvédje. Mint mondta, W vágya arra, hogy férfi partnerével összeházasodjon, semmivel sem különbözik attól a vágytól, mint amit más nők éreznek Hongkongban.

Michael Vidler ügyvéd mérföldkőnek számító eseményként értékelte a bírósági állásfoglalást. A törvényes feltételek kialakításához, a törvényhozás által a szükséges jogi keretek megteremtéséhez ugyanakkor a bíróság 12 hónapos türelmi időt javasolt és kért az érintettektől. W mindenesetre már jelezte, hogy rendkívül boldog, s máris megkezdi az esküvő szervezését.

Hetvenkét órát adott a Fülöp-szigeteki kormánynak Tajvan elnöke, Ma Jing-csiu arra, hogy válaszoljon egy tajvani halász lelövésével kapcsolatos követeléseire, különben szankciókat hoz - számolt be a tajvani média a kormányzat honlapján vasárnap megjelent közleményről.

Az eset még csütörtökön történt, amikor a Fülöp-szigeteki parti őrség - arra hivatkozva, hogy tajvani halászok tiltott tengeri területen halásztak - tüzet nyitott az egyik hajóra, amelyen négy ember volt. Egyiküket, egy 65 éves férfit a nyakán ért lövés. A Fülöp-szigeteki parti őrség azt állítja, hogy figyelmeztető lövések leadása után, önvédelemből lőttek a kínai hajóra, mivel az szándékosan nekik akart ütközni. A halálesetet szerencsétlennek nevezték, részvétüket fejezték ki és az ügy alapos kivizsgálását ígérték. Tajvan szerint az incidens a két ország egymást átfedő gazdasági övezetében történt, a sziget legdélibb pontjától körülbelül 300 kilométerre délkeletre.

A tajvani elnök bocsánatkérést követelt, az igazság kiderítését, a felelősök megbüntetését, valamint kártérítést a haláleset és a hajóban okozott kár miatt. Egyben sürgette, hogy kezdődjenek tárgyalások egy halászati megállapodásról. "Amennyiben a Fülöp-szigeteki kormány 72 órán belül nem ad pozitív választ", Tajvan felfüggeszti minden Fülöp-szigeteki munkavállalási kérvény elbírálását, visszahívja képviselőjét Manilából, és felkéri a Fülöp-szigetek tajpeji képviselőjét a távozásra - olvasható a közleményben. Tajpej polgármestere, Hau Lung-pin a hétvégén bejelentette, hogy felfüggeszti a városok közötti kapcsolatokat a Fülöp-szigetekkel, s az országnak nem küldenek meghívást a júniusi sárkányhajó fesztivál versenyeire sem. Hau kemény fellépésre szólította fel a kormányzatot, s azt javasolta, hogy állítsák le a turizmust, függesszék fel a filipinók munkavállalási célú beutazásának engedélyezését, és erősítsék meg a tengeri járőrözést.

A térségbe tart egy tajvani Lafayette-osztályú fregatt és a tajvani parti őrség hajója

A tajvani vezetés vasárnap úgy határozott, hogy hajóflottát indít rendszeres tengeri járőrözésre, halászainak védelmére. A parti őrség három hajója ágyúkkal, géppuskákkal van felszerelve, míg a haditengerészet egy hajója S70-C típusú helikoptert is szállít. A tajvani médiában megjelent hírek szerint a 15 tonnás halászhajóra automata fegyverekből adtak le lövéseket. A China Times emlékeztet arra, hogy korábban már voltak halászati jogi problémákból eredő tengeri incidensek Tajvan és a Fülöp-szigetek között. Az írás szerint a Fülöp-szigeteki bűnüldöző hatóságok minden esetben jogellenese léptek föl, megsebesítve vagy - mint 2004-ben és 2006-ban is - megölve halászokat. Hétfőn körülbelül 200 tajvani tartott demonstrációt a Fülöp-szigetek képviseleti irodája előtt Tajpejben, több tucat rendőr felügyelete mellett. Fülöp-szigeteki zászlókat is elégettek. Tajpej és Manila között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat, nincs nagykövetségük egymásnál.

Peking hétfőn megismételte korábbi tiltakozását, és a média arról is tájékoztatott, hogy Peking keleti flottája, amely a múlt héten a Csendes-óceánon tengeri hadgyakorlatot tartott, azt tervezi, hogy hajói visszatérőben áthaladnak a Bashi-szoroson, ahol az incidens történt. Azt nem tudni, hogy erre mikor kerülhet sor. A kínai kormány korábban kemény hangon tiltakozott a halász lelövése miatt, "brutális cselekménynek" nevezve a történteket. A washingtoni külügyminisztérium nem ítélte el a történteket, ugyanakkor üdvözölte, hogy a manilai kormány teljes körű és átlátható vizsgálatot ígért.

Egy központi utasítás szerint a polgári jogok, a sajtószabadság és a jogi függetlenség kérdésköre is kerülendő a kínai felsőoktatási intézményekben - írja a South China Morning Post hongkongi napilap.

Az újság két, magát megnevezni nem kívánó kínai egyetemi professzort idéz Sanghajból és Pekingből. Az érintettek elmondása szerint az egyetemi tanrendet illető tabutémák listáját a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottságának általános hivatala juttatta el a felsőoktatási intézményekhez, illetve azok tantestületei korlátozott köréhez. A bizalmasnak minősített dokumentum értelmében hét téma kerülendő az ország egyetemein - a hongkongi és tajvani intézmények kivételt jelentenek. A tabutémák között szerepelnek a polgári jogok, a sajtószabadság, az egyetemes értékek, a független törvényhozás és a KKP korábbi hibáinak ismertetése - írja a South China Morning Post a fennmaradó két téma említése nélkül. A professzorok egyértelmű visszalépésként értékelik az előírásokat, s komoly aggodalmukat fejezték ki azokkal kapcsolatban.

Egy harmadik professzor, Csiao Mu, a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének tanára a lapnak úgy fogalmazott: ő maga ugyan nem hallott a szabályozásról, annak létezése azonban a legkevésbé sem lepné meg. Csiao szerint az ideológiai frissítést a márciusban beiktatott új államfő, Hszi Csin-ping korábbi, balra húzó nyilatkozatai is előre jelezték.

Eljárást indítottak korrupció gyanújával Kínában a nagyhatalmú nemzeti fejlesztési és reformbizottság helyettes vezetője ellen; ő az utóbbi idők legmagasabb rangú kínai köztisztviselője, aki ellen ilyen eljárás indult - közölte hétfőn az állami Hszinhua hírügynökség.

Az 58 éves Liu Tien-an 2008 óta töltötte be e posztját, de már tavaly év vége felé rebesgették róla, hogy messze nem feddhetetlen. A tényleges hírt a "súlyos fegyelemsértés" ügyében indult vizsgálatról azonban csak a hétvégén jelentette be a kommunista párt fegyelmi ellenőrző bizottsága. A hongkongi South China Morning Post úgy tudja, hogy Liu irodáját és otthonát szombaton éjszaka - terhelő bizonyítékokat keresve - átkutatták. Liuról tavaly decemberben tett közzé egy sor vádat mikroblogjában Luo Csang-ping, a tekintélyes Cajcsing hírmagazin főszerkesztő-helyettese. Ezek között volt - konkrét utalásokkal -, hogy pozíciójával, hivatali hatalmával visszaél, a tudományos fokozatát igazoló dokumentum hamis, és szeretőt tart.

Liu idén márciusig a nemzeti energiaügyi hivatal elnöki posztját is betöltötte, s hivatala annak idején határozottan kiállt főnöke mellett. A nyilvánosságot kapott információkról azt állították, hogy valótlanok, s ezt jelentették a rendőrségnek. Egyúttal intézkedtek az információknak az internetről történő eltávolításáról. Az azt követő hetekben Liu még több alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt, de állítólag tavaly december közepétől már nem vehetett részt nemzetközi tárgyalásokon. A hongkongi lap értesülései szerint Liuról elhagyott szeretője kezdte el terjeszteni az információkat, segítséget keresve, miután állítólag életveszélyesen megfenyegették. A nőt még Japánban ismerte meg a férfi, amikor ott dolgozott és tanult. Úgy tudni, ő volt az, aki Liunak "segített" megírni tudományos értekezését. Liu gazdasági szakdiplomataként szolgált Tokióban az 1990-es évek második felében.

Liu Tien-an az utóbbi idők hasonló eseteit, leleplezéseit tekintve a "nagy halak" közé tartozik. Csakúgy, mint az elmúlt időkben lebukott Li Csun-cseng, a nyolcvanmilliós Szecsuan tartomány párttitkárhelyettese, akit a kommunista párt tavaly novemberi kongresszusán a központi bizottság póttagjává választottak. A kínai pártfőtitkár, államelnök Hszi Csin-ping hatalomra kerülését követően a korábbinál hatékonyabb harcot hirdetett a korrupció ellen, azt hangoztatva, hogy nemcsak a "legyekre" fognak lecsapni, hanem a "nagy tigrisekre" is.

A Fülöp-szigeteki parti őrség lelőtt egy tajvani halászt, a 65 éves férfi holtteste és a tengeri incidens során sérült hajó szombaton hajnalban érkezett meg Tajvan kikötőjébe - jelentette a tajvani média.

A hajón négy tajvani halász tartózkodott, amikor több lövést is leadtak a hajóra, amelyen legalább tíz lövedék ütötte nyomot találtak, egy lövedék pedig az áldozat, Hung Si-Cseng nyakát érte. Az eset Tajvan legdélibb pontjától körülbelül 320 kilométerre délkeletre történt napokkal korábban, amikor - a fülöp-szigeteki hatóságok állítása szerint - a halászhajó tilosban halászott és azt ellenőrizni akarták. A két másik halászhajó által szombatra kikötőbe vontatott sérült hajót a tajvani hatóságok vizsgálják, a holttestet boncolásra elszállították. A fülöp-szigeteki parti őrség elismerte, hogy tüzet nyitottak, de azt állítják, hogy figyelmeztető lövések leadása után, önvédelemből tették, mivel a kínai hajó szándékosan nekik akart ütközni. A halálesetet szerencsétlennek nevezték, részvétüket fejezték ki és az ügy alapos kivizsgálását ígérték.

Tajvan elnöke Ma Jing-csiu pénteken elítélte a történteket, bocsánatkérést követelt Manilától, a bűnös megbüntetését sürgette és kártérítést az érintetteknek. A tajvani külügyi tárca szerint a konfliktus a Fülöp-szigetek és Tajvan egymást átfedő gazdasági övezetében történt; egyben sajnálatát és "súlyos aggodalmát" fejezte ki. Pekingben a kínai kormány tajvani ügyekben illetékes hivatalának szóvivője úgy fogalmazott, hogy országa követeli, hogy az esetet mindenre kiterjedően és a lehető leggyorsabban vizsgálják ki, s "barbár" tettnek minősítette a történteket. 1974 májusában már előfordult, hogy egy tilosban halászó tajvani halászhajó egyik halászát lelőtte a Fülöp-szigeteki parti őrség. A térségben korábban is előfordultak incidensek. Tavaly áprilisban a mikronéziai Palau-szigetek hatóságai illegálisan halászó kínaiakra adtak le lövéseket. Egy gellert kapott lövedék az egyik halász combjába fúródott, s a férfi elvérzett.

Néhány hónappal később a Japán-tengeren, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében két kínai halászhajó feltartóztatása során lövéseket is eldördültek, s egy kínai halász állítólag a tengerbe esett és eltűnt. Ugyancsak tavaly ősszel gumilövedék ölt meg egy kínai halászt, amikor a dél-koreai parti őrség a Sárga tenger tiltott vizein halászhajókat ellenőrzött.

Kínának és Indiának keményebben kell dolgoznia azon, hogy megelőzzék az egyre gyakoribb kisebb incidenseket a két országot elválasztó vitatott határvonal mentén - jelentette ki Salman Khurshid, az indiai külügyek irányítója Pekingben.

A miniszter egyúttal elégedetten szólt arról, hogy a legutóbbi, három héten át tartó vitát a felek jól kezelték és e hét elejére viszonylag zökkenőmentesen megoldották. Nyugati hírforrások azt állították, hogy április 15-én több tucat kínai katona lépte át a két ázsiai hatalom de facto határvonalát, és 20 kilométerrel beljebb, a Ladak régióbeli Depszang-völgyben sátrakat vert fel. Hogy a lépést mi váltotta ki, arról ellentmondó jelentések jelentek meg, de tény, hogy több egyeztető tárgyalás során végül mindkét ország visszahívta katonáit a Himalájában húzódó határról. Hivatalosan mindkét részről a megállapodások értelmezésének különbözőségével magyarázták a történteket. Khurshid csütörtökön találkozott vendéglátójával, Vang Ji külügyminiszterrel, s a tárgyalásokról kiadott jelentések szerint egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy az incidens nem fogja megzavarni a készülő magas szintű találkozókat.

A két ország 1962-ben egy rövid határ menti háborút vívott, s azóta sem tudták rendezni határvitájukat. A kérdésben a különmegbízottak már 15 tárgyalási fordulót tartottak, de nem jutottak eredményre. A fennálló viták ellenére a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok a világ két legnépesebb országa között egyre intenzívebbek, Kína immár India legnagyobb kereskedelmi partnere. Míg kereskedelmi forgalmuk 2002-ben 5 milliárd dollár körül volt, addig 2011-re megközelítette a 75 milliárd dollárt.  A Hszinhua állami hírügynökség pénteki kommentárjában a két ország közötti kapcsolatokat "egyre érettebbnek" nevezte. Jelentések szerint Li Ko-csiang kínai kormányfő még e hónapban Újdelhibe készül. Az indiai külügyminiszter pénteken találkozott Jang Csie-cse államtanácsossal, aki a kínai kormányban a külügyek legmagasabb szintű irányítója és fogadta őt a miniszterelnök is.

A reform és innováció jegyében nagyszabású, hároméves fejlesztési tervvel állt elő a dél-kínai Sencsen városának vezetése.

Az átfogó reformcsomag összesen húsz ágazatot érint az adminisztráció, politika, gazdaság, közpénzügy és kultúra területein, de ugyanígy a társadalmi párbeszédre is nagyobb hangsúly helyeződik majd a jövőben. A 2013-2015-ös időszakra tervezett változások az új kínai vezetés által kijelölt célokkal összhangban állnak, így szigorúbb szabályozás várható a sencseni hivatalnokok kiadásait, utazását és járműveit illetően, spórolást vezetnek be a hivatalos rendezvények, helyi kormányzati szintű fogadások alkalmával. A város a jövedelemelosztás igazságosabbá tételét is megkísérli, amit többek között az országosan már most is legmagasabb minimálbérek tovább növelésével garantálnának. 

A gazdaságot érintő irányok a világgazdasági válság sújtotta exportőrök megsegítése, az ipari felminősítés, a szolgáltatási szektor aktív fejlesztése felé mutatnak - olvasható ki a tervekből. Sencsen a jövőben a korábbinál is szorosabban működne együtt a szomszédos Hongkonggal, s továbbfejleszti kísérleti gazdasági zónaként működő, tavaly kifejezetten erre a célra létrehozott Csienhaj kerületét, ahol január elejétől a jüan központi banktól független kölcsönzése is lehetővé vált. A tervekről beszámoló kínai újságok kiemelik: a reform mellett az innováció fokozása is kiemelt szerepet kap. Bár Sencsen évek óta vezeti a leginnovatívabb kínai városok ranglistáját, a szakértők szerint a város az elmúlt időszakban - a világgazdasági válság, a kínai vezetés középső és nyugati tartományokat fejlesztő politikája, valamint a kedvezőtlen demográfiai trendek miatt jelentkező munkaerőhiány következtében - veszített versenyképességéből.

A város 1980 májusa óta speciális gazdasági övezet, s az országban első ilyenként úttörő szerepet játszott a kínai gazdaságnak a "reform és nyitás" politika meghirdetése utáni átalakításában. Sencsen több nagy high-tech óriás, így a Huawei, a Konka, a Skyworth és a közösségi médiában vezető Tencent központja. Hszi Csin-ping kínai államfő beiktatása után - a Sencsent korábban speciális gazdasági övezetként kijelölő Teng Hsziao-ping mintáját követve - Sencsenbe látogatott, amelytől a város kiemelt jellegének feltámasztását remélték a lakosok.

Törvényt hozna Sanghaj városa a bajba jutott embertársaikon segítők védelmére és jutalmazására. A másokon segítők erőfeszítéseinek elismerésére és jutalmazására jelenleg nem létezik hivatalos jogi csatorna, pedig az a segítségnyújtást is ösztönözné - indokolta a kétéves kutatómunka nyomán lefektetett terveket a kelet-kínai metropolisz vezetése alá tartozó, politikai és jogi ügyekért felelős testület.

A kínai embereket sokszor bélyegzik egymás iránt közönyösnek, a múltban előfordult, a segítőkész embereket bajba sodró számos eset után pedig ma minden korábbinál kevesebben hajlanak arra, hogy ismeretlen embertársaikon segítsenek. Másfél évvel ezelőtt Kínában nagy felháborodást váltott ki az a dél-kínai eset, amelyben egy kétéves kisgyermeket gázoltak el és hagytak cserben, majd tizennyolc közömbös járókelő ment el az áldozat mellett, míg végül a tizenkilencedik segített neki. Egy tavaly év elején közölt kutatás során a megkérdezettek alig több mint 60 százaléka válaszolt úgy, hogy segítene egy utcán eleső idősebb emberen. 27 százalék azt mondta "ez attól függ", 8 százalék pedig egyáltalán nem segítene. A nemmel válaszolók túlnyomó többsége, 87,4 százalék úgy fogalmazott: attól való félelmében tagadná meg a segítséget, hogy maga is bajba kerül.

A sanghaji kezdeményezés ezen a hozzáálláson próbál helyi szinten változtatni, s a jócselekedeteket komoly anyagi ösztönzőkkel is szorgalmazná. A pénzügyi elismerésen túl a törvénytervezet szerint az esetleges sérüléseket vagy károkat szenvedő segítők számláját is kiegyenlítik majd, ha pedig valaki segítségnyújtás közben veszíti életét, családja mintegy félmillió jüan (18,5 millió forint) kárpótlást is kaphat.

A kínai kommunista rendszer létrehozójának, Mao Ce-tung néhai kínai államelnöknek az unokája és annak férje is megtalálható a leggazdagabb kínaiak sorában, ami egy sor újabb felfedezésre és következtetésre vezette a kínai online közvélemény egy részét.

Kung Tung-mej és férje, Csen Tung-seng körülbelül 5 milliárd jüanos, vagyis több mint 815 millió dolláros vagyonukkal a 242. helyet foglalják el a New Fortune kínai pénzügyi magazin 2013. évi 500-as listáján. Csen egy pekingi központú, életbiztosítással foglalkozó cég elnöke, míg felesége fő részvényes ugyanott és vezető. Kung Mao Ce-tung még élő gyermekének, Li Minnek a lánya. Li anyját, Mao második feleségét, Ho Ce-csent Mao nem sokkal a gyerek születése után Oroszországba küldte gyógykezelésre, s kislányát négyéves korában vitték utána. A gyerek 13 éves korában tudta meg, hogy Mao az apja, s tőle kapta akkor a Li Min nevet is. Kung, az unoka 1992-ben végzett a Peking Egyetemen és ezt követően csatlakozott a biztosító céghez. Volt egy könyvesboltja is, amely a "kommunista kultúra" megőrzését szolgálta, s nagyapjáról négy sikerkönyvet is írt.

Jobb szélen Kong Dongmei - nagypapája minden kínai bankón ott virít

A kínai online közösség most kapott az alkalmon és összevetette Mao Ce-tung egykori ellenszenvét és harcát a magántőke ellen, valamint "magántőkés" unokájának fényes sikerét. "Elárulta a proletárforradalom nagy tanítómesterét" - írta valaki gúnyosan. A blogolók nem hagyták szó nélkül azt sem, hogy a párnak állítólag három gyermeke van, ami arra utal, hogy minden valószínűség szerint büntetlenül megsérthették a törvényeket, a központi egykepolitikát. A Mao-unoka friss felfedezése a leggazdagabbak névsorában ráirányította arra a jelenségre is a figyelmet, hogy a családi-politikai kapcsolatok, a befolyásos háttér az elhelyezkedésnél jelentős előnyt jelent, továbbá konkrétan az indulásnál általában 15 százalékos plusz jövedelmet. Ezt támasztja alá egy nemrégiben a pekingi Tsinghua Egyetem által végzett felmérés is. A 2010 óta 19 egyetemen lefolytatott vizsgálat azt is megállapította, hogy a pénzügyi szektorban, az állami és szociális intézményekben, valamint a nemzetközi szervezetekben különösen is előnyben részesítik a jó összeköttetésekkel rendelkező érkezőket.

Megszólalásra kényszerült a pekingi rendőrség egy 19 évvel korábbi, felderítetlen bűnügy kapcsán, mert a kínai internetes közvéleményben nagyon sokan és rendkívüli  indulattal követelik az eset újbóli vizsgálatát - derült ki a kínai média csütörtöki jelentéseiből.

Csu Linget hivatalosan ismeretlen körülmények között talliummal mérgezték meg még 1995-ben. A mérgezést túlélte, de súlyos agyi károsodást szenvedett, majdnem teljesen megvakult, rendkívül túlsúlyossá vált, fogyatékkal él, ma idős szülei gondozzák. Az eset annak nyomán került felszínre, hogy egy posztgraduális képzésben résztvevő 28 éves férfi a sanghaji Fudan Egyetem kollégiumában a közelmúltban mérgezés áldozata lett. A tett elkövetésével a szobatársát gyanúsítják. A 19 évvel korábbi ügyet 1998-ban gyanúsított és vádemelés nélkül zárták le, ám a téma időről időre megjelent az interneten, olyan utalásokkal, amelyek azt sejttették, hogy Csu szobatársa lehetett a tettes, de a büntetést megúszta, mert állítólag felmenői között több befolyásos politikus is volt.

Zhu Ling

Híre kelt, hogy az illető, Szun Vej megváltoztatta a nevét és az Egyesült Államokba távozott. A kínai internetezők és az amerikai kínaiak a Fehér Ház honlapján a múlt hétvégén petíciót hirdettek. A Jasmin Szun kiadatását követelők három nap alatt több mint 101 ezer aláírást gyűjtöttek: ez több, mint amire ahhoz van szükség, hogy az amerikai hatóságok foglalkozzanak az üggyel. A pekingi közbiztonsági hivatal most részletes közleményt tett közzé, amelyben egyrészt sajnálatát fejezi ki, amiért nyomozásuk annak idején kudarcot vallott, másrészt ismerteti, hogy az ügyben több mint 130 embert hallgattak ki és száz szervezetet vizsgáltak meg, amelyeknél fellelhető volt a tallium nevű szer, de nem jutottak közelebb a megoldáshoz.

A hatóságok azt állítják, az akkor rendelkezésre álló eszközökkel a bűncselekményt nem tudták felgöngyölíteni, a mérgezés lassú lefolyású volt, a nyomok, a tárgyi bizonyítékok időközben megsemmisültek. A rendőrség kijelentette, hogy a törvények szerint járt el, s munkáját kívülről nem próbálták befolyásolni. Egyúttal arról igyekezett a közvéleményt meggyőzni, hogy vannak esetek, amelyek örökre felderíthetetlenek maradnak. A Hszinhua hírügynökség által idézett szakértő megjegyezte, hogy a rendőrség nem korlátozhatja valakinek a személyes szabadságát, ha maga nem tesz beismerő vallomást, vagy nincsenek ellene terhelő bizonyítékok. Csen Vej-tung mindazonáltal úgy vélte, hogy érdemes lenne új nyomozásba kezdeni a már meglévő modern technikával, hátha áttörést lehetne az ügyben elérni.

Kínában vizsgálják Csang Ji-mou világhírű filmrendező családi körülményeit, mivel felmerült a gyanú, hogy legalább hét gyermeke van különböző kapcsolatokból - számolt be az esetről a Zsenmin Zsipao című központi pártlap internetes oldalán csütörtökön.

Amennyiben a gyanú beigazolódik, a pekingi olimpia ünnepségeit rendező 61 éves Csangra akár 160 millió jüan (5,8 milliárd forint) büntetést is kiróhatnak. A kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városa családtervezési bizottságának illetékese az ügyben mindössze annyit közölt, hogy az érvényes politika és a szabályok alapján nyomozás van folyamatban. Csang nem mindig volt a rendszer kegyeltje, voltak korszakai, amikor betiltották a műveit, miközben külföldön sikerrel vetítették a filmjeit. A markáns, jó megjelenésű és határozott rendezőről többször keringtek pletykák az interneten színésznőkkel folytatott állítólagos kapcsolatairól. A legfrissebb leleplező hírt először egy dél-kínai hetilap szellőzette meg a héten. Információ szerint Csangnak két fia és egy lánya van Csen Ting színésznőtől, akivel 2011-ben lépett házasságra. Első feleségétől, Hsziao Huától akkor már volt egy lánya. Egy másik kantoni napilap szerdán már arról írt, hogy további két nőtől van még egy fia és két lánya.

Emir Kusturica mellett

A kínai törvények főszabályként egyetlen gyermeket engedélyeznek, de ez alól vannak törvényes és törvényen kívüli kivételek. Megengedőbb szabályok vonatkoznak például a nemzeti kisebbségekre, a vidéken élőkre, azokra, ahol az első gyermek lány, illetve a szülőkre, akik mindketten egykék. A szabályokat országosan kijátsszák, vidéken nem ritkák a 3-4 gyerekes családok, a tehetős városiak pedig külföldön vagy Hongkongban szülik meg második gyermeküket. Sokan nyíltan vállalják a szabálysértéssel járó pénzbírság megfizetését. Leginkább az állami intézményeknél, a pártapparátusban vannak az illető karrierjét veszélyeztető következményei a rendelkezések megszegésének. Egy időben sok bírálat érte a népszerű celebeket, akik közül többen lényegében "megvásárolták" a második gyerekhez való jogot. Csang esetében azonban az online közösség most azon háborog, hogy büntetlenül hághatta át a szabályokat.

Pekingben ritka, több száz fős tüntetésről és ennek kapcsán nagy erőkkel kivonult rendőrségről, fegyveresekről, helikopterek bevetéséről számolt be csütörtökön a Global Times című angol nyelvű napilap.

A tiltakozók egy áruház előtt követelték, hogy a hatóságok tisztázzák az épületből múlt pénteken kizuhant társuk, egy vidéki nő halálának körülményeit. A hatóságok közlése szerint nincs alapja annak az interneten is elterjedt szóbeszédnek, hogy a 22 éves Jüan családnevű nőt több biztonsági őr megerőszakolta, ő pedig emiatt végzett magával, netán kilökték. A rendőrség a zárt láncú videohálózat felvételeiből állítólag megállapította, hogy este egyedül lépett be az épületbe és másnap hajnali öt órakor zuhant le, közben pedig nem találkozott senkivel. A közlés szerint sem a helyszíni nyomozás eredménye, sem a boncolási jegyzőkönyv nem utal gyanús körülményekre. Úgy tudni viszont, hogy az áldozat édesanyja nem nézhette meg a felvételeket.

A Global Times értesülései szerint a több száz demonstráló a főváros Fengtaj kerületében transzparensekkel vonult fel és jelszavakat skandálva követelte az igazság kiderítését. A többség főleg Anhuj tartományból, az áldozat szülőhelyéről érkezett, s a tüntetők közt családtagok, barátok is voltak. A tömeg a déli órákra a nézelődő járókelőkkel több ezresre dagadt, s csak délután három körül sikerült feloszlatni. A reggeltől lezárt környező utakat délután ötkor nyitották meg újra. A hatóságok az interneten letiltották a témára keresést, a videofelvételek közzétételét követelő bejegyzéseket törölték, a rendőrség pedig a maga weblapján lezárta a kommentálások lehetőségét.

A Global Times által megszólaltatott szakértő, Hszia Hszüe-lüan szociológus professzor úgy vélte, az ingerült országos visszhang elsősorban annak tulajdonítható, hogy az otthonuktól távol dolgozó, kiszolgáltatott vándormunkásokat érintő ügyről van szó. Az információáramlás elfojtására tett hatósági kísérletekről ugyanakkor azt mondta, azokkal csak gyanakvást és dühöt váltanak ki az emberekből. Szerinte a követelt információkat nyilvánosságra kell hozni, csak úgy lehet a további találgatásoknak elejét venni. Különben a hatóság hitelét veszíti - tette hozzá.

Kínában a vártnál némileg magasabb, 2,4 százalékos volt az éves infláció áprilisban a márciusi 2,1 százalékot követően, míg a termelői árak 14 hónapja folyamatosan csökkennek - jelentette az országos statisztikai hivatal csütörtökön.

Az elemzők áprilisra 2,3 százalékos inflációt jeleztek előre. Márciushoz képest a fogyasztói árak 0,2 százalékos emelkedést mutattak. A vártnál nagyobb drágulást elsősorban a zöldségek árának nem várt emelkedése okozta, amit a szokatlan hideggel és a kevés csapadékkal magyarázott közleményében a hivatal.  Az év negyedik hónapjában fogyasztói kosár csaknem egyharmadát kitevő élelmiszerek ára 4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezen belül a zöldségekért 5,9 százalékkal kellett többet fizetni. Ezzel egy időben a termelői árindex a vártnál nagyobb mértékben - 2,6 százalékkal - csökkent a tavalyi év áprilisához képest. A 14 hónapja legmeredekebb csökkenés a továbbra is gyenge piaci keresletet jelzi.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdaságösztönző központi intézkedésekkel egyebek között gyorsulna az infláció, és megnőnének az ingatlanpiaci kockázatok. A jelek szerint a központi vezetés várhatóan fiskális eszközökkel igyekszik elérni például az infrastrukturális beruházások bővülését, és adócsökkentésre készül - vélik szakértők. A kínai gazdaság az idei év első negyedében 7,7 százalékos növekedést mutatott, az előző negyedév 7,9 százalékos bővülésével szemben.

Elégedetlen a kínai lakosság a pekingi vezetés környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének átláthatóságával kapcsolatban - derül ki egy frissen közzétett jelentésből.

A kínai lakosság több mint 60 százaléka szerint nem közöl elegendő információt a kormány a kelet-ázsiai országot érintő környezeti problémákat illetően, s alig több mint egyharmaduk elégedett a vezetés ez irányú tevékenységével - derül ki a sanghaji Csiaotong Egyetem közvélemény-kutató központjának felméréséből. Az ország 34 városában összesen 3400 főt megkérdező kutatás szerdán ismertetett eredményéből kiderül: a kínai emberek egyre környezettudatosabbak, több mint felük "erősen ellenzi" a környezetre káros hatással járó ipari projekteket, 78 százalékuk pedig akár demonstrációban is hajlandó lenne részt venni, ha a helyi vezetés lakhelye szomszédságában tervezne környezeti kockázatot jelentő építkezéseket.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosság 80 százaléka gondolja ma úgy, hogy a környezetvédelem prioritást élvez a gazdasági fejlődés mindenek feletti fenntartásával szemben. A lakosok kétharmada akár több adót vagy valamilyen díjat is fizetne vízi környezetének javításáért, ugyanekkora arányuk szívesen adományozna környezetvédelmi szervezetnek. "A jelentés fontos mutatója a kínai közvélemény jelenlegi fókuszának, a kínai vezetésnek ennek megfelelően kellene kiigazítania működési mechanizmusát" - fogalmazott Csong Jang, a Csiaotong Egyetem egyik kutatója a China Daily napilapnak.

A környezetvédelmi minisztérium egyre gyakrabban tesz erőfeszítést átláthatóságának növelésére. Szerdán precedens nélküli módon - az őt ért kritikákra és az elmúlt hónapok botrányai után ezerszám nagyobb nyilvánosságot követelő mikroblog-bejegyzésekre válaszul - az első negyedévre vonatkozó statisztikákat tett közzé a légszennyezéssel kapcsolatos esetekről és azok kezeléséről. A nem-kormányzati környezetvédő szervezetek üdvözölték a minisztérium lépését, s azt az átláthatóság felé mutató, "jó kezdetnek" minősítették.

Az urbanizáció kiteljesítésének céljával felgyorsítja a lakóhely-regisztrációs rendszer reformját a kínai vezetés - írja a Zsenmin Zsipao központi napilap a kormány hét eleji ülésére hivatkozva.

A kelet-ázsiai ország vezetése az ülésen megerősítette: várhatóan az év közepén, de mindenképp még az év vége előtt nyilvánosságra hozza az újonnan bevezetendő, a migráns munkások városokban való letelepedését lehetővé tevő tartózkodási engedélyekre vonatkozó szabályokat. A kormány ígéretet tett arra is, hogy felgyorsítja az elavultnak és a társadalmi mobilitás legnagyobb akadályának tartott lakóhely-regisztrációs rendszer reformját, úgy, hogy a változásokkal a vidéki lakosok érdekei ne sérüljenek. Az évek óta társadalmi feszültségeket okozó, elégedetlenséget tápláló kérdés azért kiemelkedő fontosságú, mert a novemberben megválasztott új kínai vezetés - legfőképp pedig a miniszterelnök, Li Ko-csiang - által hangoztatott urbanizációs törekvések megvalósításának fő akadálya lehet.

Kínában a vidék egyenlő a szegénységgel, nem kötődik hozzá az a romantika, mint Európában

A városiasodás a jövőbeli gazdasági növekedés motorjaként szolgálhat Kínában: egy kutatóintézet becslése szerint például az évtized közepéig újabb 200, 2022-ig pedig a jelenlegihez képest további 400 millió vidéki válik városlakóvá az országban, a folyamat pedig jelentősen fellendíti majd a belső fogyasztást. A trend nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a következő tíz év során lehetővé váljon a stabil, átlagosan 7-8 százalékos éves gazdasági növekedés.  A jelenlegi rendszer legnagyobb hátránya, miszerint nem engedi a vidékieknek, hogy szabadon városi lakosokká váljanak. Ugyanis szigorúan szabályozza, hogy a kínai lakosok kizárólag bejegyzett lakóhelyükön részesülhetnek társadalmi ellátásban, teljesen kizárva ezzel például a jobb megélhetésért a városokba költöző migráns munkások részvételét új lakhelyükön az egészségügyi-, oktatási- vagy nyugdíjrendszerbe. A regisztrációs rendszer ráadásul nemcsak a migráns munkásokra, hanem azok gyermekeire is vonatkozik, generációk előrejutását megnehezítve és szétszakadt családokat teremtve ezzel.

Tavaly év eleje óta Sanghaj városa, a dél-kínai Kuangtung tartomány és a kelet-kínai Csöcsiang tartomány kísérleti jelleggel elindította a lakhely-regisztrációs rendszer reformját, mely a migráns munkások számára megkönnyíti a különféle társadalmi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az egész országra érvényes új rendszer kialakításakor az itt szerzett tapasztalatokat is felhasználják majd.

Okinava szigete, illetve a Rjúkjú szigetcsoport feletti szuverenitás "átgondolását" vetette fel két kínai kutató szerdán a Zsenmin Zsipao című központi pártlap hasábjain, máris nagy érdeklődést kiváltva a külföldi, különösen a japán médiában.

A legdélibb japán prefektúra Japánhoz tartozásának burkolt megkérdőjelezése olaj lehet az elmérgesedett kelet-kínai-tengeri területi vita tüzére. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudósai - Csang Haj-peng és Li Kuo-csiang - által jegyzett írás utal rá, hogy a Rjúkjú Királyság, mint hűbérállam adót fizetett a kínai császárnak. Japán 1872-ben annektálta a területet, majd hét év múlva megszüntette a királyságot a négy japán főszigettől délre sok száz kilométer hosszúságban húzódó szigetláncon. Ennek déli szigetei alkotják a mai Okinava prefektúrát. Ezután az I. világháborúig Japán győztes háborúkat vívott Kína, majd Oroszország ellen is, elfoglalta Mandzsúriát, Tajvant és Koreát. A kínai kutatók szerint "a Kínától jogtalanul elvett" területeket a II. világháború után vissza kellett volna szolgáltatni. Ám Okinava amerikai megszállás alá, majd az 1951-es - Kína által el nem ismert - San Franciscó-i békeszerződés alapján amerikai gyámság alá került. 1972-ben adta át az Egyesült Államok Japánnak, azóta is amerikai katonai bázisoknak ad helyet.

A másfél milliós lakosság egyértelműen japán - ahogy a Szenkaku-szigeteknél, itt is a feltételezett gázmező miatt megy az izmozás

Megfigyelők a pártlapban megjelent írást, amely nagyrészt a fennálló kelet-kínai-tengeri szigetvita történelmi hátterével, a hivatalos kínai érvelésben használt elemek felelevenítésével foglalkozik, nem tulajdonítják hivatalos álláspontnak. Más vélemények szerint Peking "a klasszikus kínai tárgyalási taktika részeként" pszichológiai nyomást kíván ily módon gyakorolni Tokióra. A kínai külügyi szóvivőnek újságírók szerdán kétszer is feltették ugyanazt a kérdést, miszerint Kína Okinavát Japán részének tekinti-e. Hua Csun-jing kitért a válaszadás elől, mindkét alkalommal úgy fogalmazott, hogy a tudósok hosszú ideje foglalkoznak a Rjúkjú-szigetek és Okinava történelmével. Szuga Josihide kormányszóvivő szerdán Tokióban kifejezte, történelmileg és a nemzetközi jog szerint is Japán területéről van szó. "Ez vitathatatlan" - tette hozzá.

Egyre nő a kínai gazdagok vagyona, ötből hármuk ugyanakkor külföldre emigrálna - derül ki a Kínai Kereskedelmi Bank és a Bain & Co. tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.

Az előző évhez képest 14 százalékkal, 80 ezer milliárd jüanre nőtt a kínaiak magánkézen lévő szabadon rendelkezésre álló vagyona - állítják a jelentés készítői. Ezzel párhuzamosan a legalább 10 millió jüan (370 millió forint) befektethető összeget magukénak tudók száma a 700 ezret is meghaladta tavaly, miközben 2010-ben még "csupán" 500 ezren tartoztak a leggazdagabbak táborába. Számuk idén a 840 ezret is elérheti, összvagyonuk pedig a 92 ezer milliárd jüanes határt is átlépheti. A jelentés szerint a gazdag kínaiak 33 százaléka, a leggazdagabbak, vagyis a legalább 100 millió jüan (3,7 milliárd forint) eszközzel rendelkezők több mint 50 százaléka rendelkezik külföldi befektetéssel. A válaszadók 60 százaléka fogalmazott úgy: a jövőben növelné határokon túli befektetéseit.

A hosszú távon külföldre készülő aránya jelenleg 56 százalék körül alakul, ennyien nyilatkozták azt, hogy fontolgatják az emigrációt vagy éppen már meg is tették azt. További 11 százalék fogalmazott úgy: maga ugyan nem, gyermeke viszont tervezi vagy már meg is valósította a lépést. A kutatás szerint míg két évvel korábban a gazdag kínaiak a vagyonteremtést jelölték meg befektetéseik első számú céljaként, az életszínvonaluk növelése és gyermekeik iskoláztatása után, mára - köszönhetően a kínai gazdasági növekedés lassulásának és a világgazdasági nehézségeknek - a vagyon fenntartása lett az első számú prioritás. Ezzel párhuzamosan változtak az előnyben részesített befektetési formák is: a statisztikák szerint a vagyonosok portfóliójuk diverzifikálására törekszenek, a rizikósabb értékpapírok helyett pedig egyre gyakrabban választják a biztos megtérülésű pénzügyi eszközöket, így például a kötvényeket.

Tovább szigorítja a kínai vezetés az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat, a gyógyszerek túlszedése ugyanis komoly problémákat okoz a kelet-ázsiai országban.

A nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság új előírásai elsősorban az állami tulajdonban lévő kórházakra vonatkoznak, mivel az ott fekvő betegek minden más páciensnél jobban ki vannak téve az indokolatlan antibiotikum-használat rejtette veszélyeknek.  A szigorítás értelmében a kórházi betegek legfeljebb 60 százaléka, a járóbetegek 20 százaléka kaphat antibiotikumos kezelést, az elsősegély-osztályokra vonatkozó irányszám 40 százalék - olvasható a szervezet közleményében. A jövőben büntethetővé válnak azok az orvosok, akik indokolatlan esetekben írnak fel antibiotikumot betegeiknek, a pénzbüntetés és megrovás mellett akár orvosi engedélyüket is elveszíthetik, ha a kétes gyakorlaton kapják őket.

A kínai vezetés tavaly óta kiemelt kampánnyal próbál tenni az országban veszélyes méreteket öltő antibiotikum-használat ellen. Az óvatosság indokolt: a nemzeti élelmiszer- és gyógyszerhivatal statisztikái szerint a kínai lakosság egynegyede egy egyszerű megfázást is - a vírusok ellen egyébként hatástalan - antibiotikummal kezel. Egy átlagos kínai évente mintegy 140 gramm antibiotikumot nyel, ami az amerikai átlag tízszerese. A lakosság mintegy fele halmoz fel készleteket ezekből a gyógyszerekből, ugyanakkor csupán alig 40 százalékuk olvassa el a betegtájékoztatót vagy érdeklődik a lehetséges mellékhatásokról.

A kínaiak tájékozatlansága mellett a helyzetet az orvosok nyereségvágya is rontja, ők ugyanis gyakran a gyógyszerfelírásból hajtanak hasznot maguknak. A probléma odáig mélyült, hogy a kínai kórházakba bekerülő betegek csaknem 70 százaléka antibiotikumot kap ma, miközben Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a globális arány nem éri el a 30 százalékot. Az operációra kényszerülők több mint 95 százaléka antibiotikumos kezelésben részesült tavaly Kínában - kongatta meg a harangot az egészségügyi minisztérium.

Az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata rezisztencia kialakulását eredményezi, az ellenálló kórokozók elterjedése, mutálódása pedig multirezisztens szuperbaktériumok megjelenéséhez vezet. A Hszinhua hírügynökség egy korábbi összeállításából kiderült, 2010-ben a kutatók 128 kínai kórházból több mint 270 ezer mintát gyűjtöttek be, amelyeket megvizsgálva kimutatták: egyes baktériumok ellenálló képessége a 80 százalékot is eléri. A WHO statisztikái szerint a tuberkulózisban szenvedő kínaiak csaknem 7 százaléka gyógyszerrezisztens, miközben a globális átlag 2 százalék körül alakul.

Egy 13 éves kínai kislány féltékenységből különös kegyetlenséggel megölte osztálytársát, majd feldarabolta és eltüntette a nyomokat - számolt be a délnyugat-kínai esetről a Zsenmin Zsipao központi pártlap szerdai online kiadása.

A Kuanghszi-Csuang autonóm területen történt bűntény elkövetője a Nantan településen élő Csin családnevű lány, akinek osztálytársa, jó barátnője és szomszédja volt a későbbi áldozat, a 12 éves Csou. A bíróság megállapította, hogy Csin egy idő után féltékennyé vált barátnőjére, mert népszerűbb volt az osztályban, ráadásul nyilvánosan megjegyzéseket tett az ő kinézetére, testalkatára. Április közepén Csin a saját otthonukban egy sámlival hátulról leütötte a náluk tévét néző másik lányt, majd egy konyhai bárddal, egy sörösüveggel, egy papírvágó késsel és ollóval brutálisan meggyilkolta. Mindezek után Csin feldarabolta osztálytársa holttestét, és megpróbálta eltüntetni a gyilkosság nyomait.

A bíróság szándékos emberölés vádjában találta bűnösnek, de fiatal korára tekintettel egyelőre három év rehabilitációs intézeti felügyeletre ítélte. Családját 108 ezer jüan (közel 4 millió forint) kártérítés megfizetésére kötelezték. Az áldozat szülei fellebbeztek, de a városi bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet. Kínában az elmúlt hónapban országos visszhangot váltott ki egy másik eset, amelyben egy sanghaji egyetemi vegyészhallgatót minden valószínűség szerint kollégiumi szobatársa mérgezett meg. A posztgraduális képzésben részt vevő Haung Jangra a beszámolók szerint tehetsége és népszerűsége miatt volt féltékeny az őrizetbe vett szobatárs, aki egy konfliktust követően mérget tett a szobában lévő ivóvíz-adagoló hordójába.

Az eset sokkolta az online közvéleményt, és felszínre hozott egy 19 éves - máig felderítetlen - esetet is, amikor egy pekingi egyetemen szintén vélhetően egy szobatárs megmérgezte Csu Linget, aki azóta súlyos értelmi és fizikai fogyatékkal kénytelen élni. A szakértők az esetek kapcsán a nagy leterheltség és a hatalmas verseny személyiségre gyakorolt káros hatásaira, a mentális egészség fenntartásának fontosságára hívták fel a figyelmet.

A Bank of China bejelentette, hogy leállította az észak-koreai külkereskedelmi bank számláinak pénzforgalmát. Magyarázatot nem fűzött ehhez, de megfigyelők a Phenjan elleni ENSZ-szankciókkal hozzák összefüggésbe a döntést.

A világszervezet Phenjan korábbi rakétatesztje és kísérleti atomrobbantása miatt szigorította a bezárkózó országgal szembeni szankcióit.  Az észak-koreai külkereskedelmi bank az Egyesült Államok vádjai szerint kulcsszerepet játszik Phenjan atomfegyverkezési- és rakétaprogramjának finanszírozásában.  A phenjani rezsim egyetlen külső támogatójának számító Pekinget korábban számos nemzetközi bírálat érte, amiért nem tanúsított jelentős szigort az elmúlt hónapokban háborúval fenyegető és provokatív lépések sorát tevő Észak-Koreával szemben.  Elemzők szerint habár Kína nagy szerepet játszik az észak-koreai gazdaság talpon maradásában, a közelmúltbeli események arra engednek következtetni, hogy Peking csak korlátozott mértékben tudja befolyásolni Phenjan lépéseit, amelyekkel szemben maga is egyre elégedetlenebb.

Szöul szerint súlyos gazdasági csapás Phenjanra a második legnagyobb kínai bank, a Bank of China döntése az észak-koreai külkereskedelmi bank számláinak zárolásáról. A dél-koreai országegyesítési minisztérium szóvivője kifejtette szerdán sajtótájékoztatóján, hogy az észak-koreai pénzintézetnek meghatározó szerepe van Phenjan külkereskedelemében, és magától értetődő, hogy számláinak zárolása Kínában milyen hatást vált ki. A japán kormány is elégedettséget fejezte ki szerdán a pekingi döntés miatt. "Üdvözöljük Kína lépését, amelynek komoly befolyása van Észak-Koreára" - közölte Szuga Josihide kormányszóvivő sajtótájékoztatóján.

Összesen 21 kormányzati, illetve párthivatalnokot, valamint állami vállalati vezetőt váltottak le, vagy büntettek meg első körben az elhíresült csungkingi szexvideó-botrány kapcsán - tájékoztattak a helyi hatóságok kedden.

A 21-ből 15-en különböző szintű kormányzati és pártvezetők voltak, míg hatan vállalatvezetők - áll a kínai város önkormányzatának közleményében. A botrány akkor tört ki, amikor tavaly novemberben az interneten megjelent egy még 2007-ben titokban rögzített videófelvétel, amelyen az 54 éves Lej Cseng-fu kerületi párttitkár és egy fiatal - 18 éves - nő együttléte volt látható, félreérthetetlen helyzetben. Lejt három nappal később leváltották és az ügyben nyomozást indítottak. Várhatóan kizárják a pártból, majd ügyében az állami igazságügyi szervek járnak el. Egy másik volt kerületi párttitkár és egy harmadik volt kerületi kormányzó ügyében gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás indult. Tizennyolcan pártfegyelmi büntetéssel megúszták.

Korábban napvilágra került felvételekről állítólag azonosítottak közel tucatnyi kerületi párthivatalnokot, és állami vállalati vezetőt, akik fel-felbukkantak hasonló műfajú videókon. A csungkingi rendőrség felderített egy bűnszövetkezetet, amely nőket bérelt fel, hogy "elkábítsák" kiszemelt áldozataikat és titkos együttléteiket videóra rögzítsék. A felvételeket később zsaroláshoz, üzletkötések érdekében, kormányzati megrendelések megszerzéséhez használták fel. Csu Zsuj-feng szabadúszó újságíró, aki a videókat feltöltötte a világhálóra, azt állította, hogy azok rendőrségi forrásból kerültek hozzá. A később életveszélyesen megfenyegetett férfi azt is mondta, hogy több felvétel van a birtokában, s azokon még hivatalban lévő vezetők láthatók.

Lejről összesen két alkalommal 80 percet rögzítettek, s a felvételt fel is használta egy ingatlanfejlesztő. Lej bevallotta félrelépését a város akkori rendőrfőnökének, az azóta már más ügyekben 15 év börtönre ítélt Vang Li-csünnek. Vang a cégvezetőt börtönbe juttatta, a nőt pedig egy hónapra bezáratta. A 32 milliós Csungking volt az, amelynek éléről tavaly tavasszal eltávolították az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányának főszereplőjét, Po Hszi-laj párttitkárt. Ügyében még mindig nem indult tárgyalás. Az ellene felhozott vádak között szerepel egyebek mellett korrupció és többrendbeli házasságtörés. Feleségét egy brit üzletember meggyilkolásáért felfüggesztett halálbüntetésre, lényegében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Po és Vang egyébként korábban arról volt híres, hogy rendet teremtett a maffiaharcairól, a prostitúcióról, fegyveres rablásokról és más bűncselekményről ismert Csungkingban.

Az antibiotikumos csirkebotrány után most hamis birkahúsok miatt vizsgálják Kínában a KFC anyacégét, a Yum Brands-t - írja a sina.com hírportál.

Rájár a rúd a KFC anyacégére, a Yum Brandsre Kínában: a múlt év utolsó negyedévében az ellenőrizetlen beszállítói által antibiotikummal kezelt csirkehúsok miatt, idén pedig a március óta az országban terjedő H7N9-es típusú madárinfluenza miatt estek vissza az eladásai. A bajokat most hamisított húsokkal kapcsolatos visszaélések tetőzik: Sanghajban és Kelet-Kínában ugyanis birka helyett patkány-, nyest- és rókahús értékesítésén kaptak több tucat kereskedőt, akik árujukat a helyi éttermeknek és piacoknak adták el. A sanghaji hatóságok információi szerint a Yum Brands Little Sheep nevű étteremhálózatának tagjait is érintheti a botrány, egy ellenőrizetlen húsokkal kereskedő viszonteladói piacon ugyanis a vállalat nevére kiállított szállítói számlát találtak. A húsokat most a városi minőségellenőrök tesztelik, eredményeket a jövő héten várnak.

A vállalat ugyanakkor tagadja az értesülések hitelességét, mondván, kizárólag két beszállítótól rendel birkahúst, s azokat rendszeresen ellenőrzi. "A hír csak pletyka, hamis húsok rendszerünkbe kerülésére semmilyen bizonyíték nem létezik, s be fogjuk bizonyítani, hogy senki nem sértette meg az előírásokat" - fogalmazott a Yum szóvivője. A kérdés azért is kiemelt fontosságú a vállalat számára, mivel globális bevételeinek fele Kínából származik. A korábbi botrányok miatt az első negyedévben eladásai már így is 20 százalékkal estek vissza, s a madárinfluenza jelenléte miatt ez a trend akár hosszabb távra is elhúzódhat. A cég mintegy 5300 éttermet tart fenn a kelet-ázsiai országban, s a KFC és a Little Sheep mellett a Pizza Hut éttermeket is üzemelteti.