A korábbi közel-keleti leletekhez hasonló ősi, 23 000 évesre tehető őrlőköveket fedeztek fel Észak-Kínában, a Sárga-folyó középső termékeny völgyében, ami azt sugallja, hogy a gabonatermesztés gyökerei az eredetileg feltételezett 10 000 évnél jóval régebbre nyúlnak vissza a világ különböző területein.

A Li Liu, a Stanfordi Egyetem professzora által vezetett kutatás szerint a gabonatermesztéshez szükséges tudás nem egyik napról a másikra alakult ki, megszerzése hosszú időt vett igénybe, és minden bizonnyal az éghajlati változásokhoz történt alkalmazkodás igényéből fejlődött ki. Abból a tényből, hogy gabonaszemek és gumók őrlésére szolgáló, nagyjából azonos korú kőszerszámokat találtak Kínában éppúgy, mint Mezopotámiában, a tudós azt a következtetést vonta le, hogy a folyamat globálisan, de egymástól függetlenül zajlott le a világon. A kezdetleges őrlőszerszám két kőből állt: a kézben tartott, gömbölyű formájúval törték-zúzták a földre helyezett, lapos kőre szórt magokat és gumókat, amíg lisztszerű őrleményt nem kaptak.

"Az embereknek először meg kellett ismerniük a vadon termő növények sajátosságait, mielőtt hozzá kezdtek volna termesztésükhöz. Az őrlőkövek táplálék előállítására szolgáló igénybe vétele azt jelzi, hogy igyekeztek minél inkább kiaknázni a növényekben rejlő lehetőségeket, egyszersmind tisztába kerülni jellemzőikkel: ez a folyamat vezetett aztán a mezőgazdaság kialakulásához" - fejtette ki a tudós az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent tanulmányban. Az ásatási helyszínen, a kőrszerszámok mellett fű, vadon termő bab, köles és jamgumó maradványait találták - csupa olyan növényét, amelyet évezredekkel később a régióban élők már javában termesztettek, miután megismerték hasznosítási lehetőségeiket. A köles az ősi kínai civilizáció alapvető élelmiszerévé vált.

A professzor véleménye szerint a magok táplálékcélú felhasználásának elterjedése segít képet alkotni arról, hogy miként alkalmazkodtak ez emberek a klíma változásához a jégkorszakban.  "Vagy nagy nyomás alatt voltak, és jobb élelemszerzési lehetőség nemigen kínálkozott, vagy a magvak hirtelen nagy mennyiségben álltak rendelkezésre, és könnyű volt a begyűjtésük… Felfedezésünk inkább azt jelzi, hogy általános forradalmi irányzat fejlődött ki, és az embercsoportok az egész világon hasonló módon, jóllehet egymástól függetlenül reagáltak a bekövetkezett éghajlati változásokra" - magyarázta Li Liu.

A jüan szabad átválthatóságára vonatkozó konkrét terveket szorgalmazott hétfőn a kínai vezetés - számolt be a kínai rádió.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a kormány hétfői ülésén olyan terv kidolgozását sürgette, amely konkrét irányokat szab és valószínűleg dátumot is meghatároz a kínai valuta szabadon átválthatóvá tételére. Ugyan a vezetés legfelső köreiből hivatalosan nem hangzott el célként kitűzött időpont, azt korábban többször is az évtized közepére tették a kínai gazdasági lapok és elemzők, és a központi bank vezetősége is ezt a dátumot említette reálisként.  A valuta konvertibilissé tétele a gazdaság átfogó reformjának fontos elemeként a növekedés stabilizálásához, az infláció kordában tartásához, a rendszer korszerűsítéséhez járulna hozzá - hangoztatja a kelet-ázsiai ország vezetése. A folyó fizetési mérleg elszámolásait illetően a jüan ma is szabadon átváltható, a közvetlen tőkebefektetéseket, portfólió-befektetéseket és viszonzatlan tőkeátutalásokat is tartalmazó pénzügyi és tőkemérleget ugyanakkor továbbra is szigorú központi ellenőrzés alatt tartják, a hirtelen és irányíthatatlan pénzáramlások kiküszöbölésének céljával.

A kínai miniszterelnök hétfőn az árfolyamrendszer és a kamatlábak liberalizációjának korábban emlegetett tervét is megerősítette. Előbbit hazai és nemzetközi közgazdászok is hosszú ideje sürgetik, annak fontosságára a kínai pénzügyi rendszert illető első hivatalos értékelésében tavaly, év elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet, mondván, a jüan szabadabb kereskedelme a pénzügyi rendszer rejtette kockázatokat csökkentené. A kamatlábak liberalizációjának témája szintén bő egy éve forró téma az országban, a központi bank kormányzója, Csou Hsziao-csuan korábban úgy fogalmazott: adottak a feltételek, a lépéshez csupán politikai akarat kell. Kína jelenleg a betéti kamatok számára felső, a hitelkamatok számára alsó határt szab, ezzel ellehetetleníti a bankok közti versenyt.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb médiavisszhangját kiváltó esete után Kínában a héten a sajtó figyelme is ráirányult az igazságtalanul bebörtönzöttek helyzetére és kárpótlásának kérdésére.

 A témát reflektorfénybe helyező eset 2003-ig nyúlik vissza, mikor egy 17 éves lány megerőszakolásáért és meggyilkolásáért - mint utólag kiderült, ártatlanul - börtönbe zárták Csang Kao-pinget és Csang Hujt. A két férfi egy nappal a fiatal nő halála előtt felvette autójába az út mentén stoppoló lányt, s jó szándékáért csaknem 10 évi börtönnel fizetett. A feltételezett tettesek ellen a hatóságok nem tudtak bizonyítékot felmutatni, de a két férfi - amint arról szabadulásuk után beszámoltak a sajtóban - a rendőrök nyomására végül bűnösnek vallotta magát. Szabadulásuk után a rendőrség nyilvánosan bocsánatot kért a két férfitől és azok családjától, s a hivatali visszaélések visszamenőleges vizsgálatát, a bűnösök megbüntetését ígérte. Az ártatlanul bebörtönzöttek most több mint hétmillió jüan (259 millió forint) kártérítést követelnek szenvedésükért, amely a többszöröse a korábban hasonló esetben megítélt összegeknek.

Az esettel kapcsolatban a Zsenmin Zsipao központi pártlap éles hangú írásában a hét elején leszögezte: az áldozatokat az államnak kárpótolnia kell, s el kell kerülni az ügy egyes hatalmi ágak közti tologatását, a kárpótlás halogatását a felelősök és bűnbakok keresése miatt. A lap a kárpótlási rendszer hiányosságaira is rámutat: mondván, az esetek többségében elsősorban az igazságtalanul bebörtönzöttek közvetlenül kiesett bérét téríti meg az állam, a pszichológiai, egészségi károkért ritkán, s akkor is csupán elenyésző összeget fizetnek. A rendszer reformra szorul - ismeri el a Zsenmin Zsipao, neves szakértők ezt alátámasztó véleményét idézve. A legfelsőbb bíróság honlapján a szervezet ügyvezető elnök-helyettese, Sen Tö-jong az esettel kapcsolatos írásában azt emeli ki: az ártatlanul bebörtönzöttek ügyének kezelését többek közt a társadalom bizalmának megerősítése miatt kiemelten kell kezelni. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a megelőzés érdekében is, mert ezek az ügyek az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is csorbítják - áll az írásban.

A South China Morning Post kommentárjában a kikényszerített vallomások rendszerének, a rendőri erőszak és embertelen bánásmód végét követeli. Az újság úgy fogalmaz: ennek a gyakorlatnak a fennmaradásával a kínai vezetők által meghirdetett "nemzeti újjászületés" csak álom marad.

Alig egy hónap leforgása alatt már második körben csökkenti a kormányzati beavatkozás mértékét az új kínai vezetés - tájékoztatott az állami Hszinhua hírügynökség.

Az intézkedések, amelyeket a kormány Li Ko-csiang miniszterelnök vezette ülése után jelentettek be, ezúttal is elsősorban a gazdaságot érintik. A hivatalos közlemény szerint a változások a növekedés stabilizálását, az infláció felügyeletét, a lehetséges veszélyforrások csökkentését szolgálják, hogy elmélyítsék s a világ második legnagyobb gazdaságában megkezdett reformokat. A részletes tervből kiderül: a központi vezetés 61, korábban közvetlenül alája tartozó területen delegálja a döntési jogokat alacsonyabb, tartományi szintekre. A reformok többek között a helyi önkormányzatok költségvetésének átláthatóbbá tételét szolgálják, a magántőke vasúti ágazatba való fokozottabb bevonását teszik lehetővé, s a kamatlábak és árfolyamok meghatározását alakítják piacorientáltabbá. A társadalom mindennapjait közvetlenül is érintő területek közt az elektromos energiaszolgáltatás átalakítása, az egészségügyi és betegbiztosítási rendszer részleges reformja szerepelnek, de az élelmiszer- és gyógyszerbiztonság kérdését is szigorúbban szabályozzák majd. A reformok érintik emellett a technológiai, az innovációs és a környezetvédelmi ágazatokat is.

Az intézkedések alig egy hónappal követik az előző, 71 területet érintő hasonló "csomagot", amely szintén a központi beavatkozás visszaszorítását célozta. Az elmúlt 12 évben a kínai vezetés hat körben határozott az állami beavatkozás és az állami tulajdon arányának csökkentéséről. A kérdés a tavaly őszi központi hatalomátadás előtt hangos vitát váltott ki az országban, és számos értelmiségi sürgette a szabadabb verseny és egészségesebb üzleti környezet megteremtését. A témakör a Világbank tavaly év elején ismertetett China 2030 című kiadványban is kiemelt helyet kapott. A jelentés készítői a kelet-ázsiai ország számára megfogalmazott tanácsok közt legelsőként az állami vállalatok reformját, a tulajdonosi struktúrák újragondolását, a közforrásokhoz való hozzáférés szélesítését sürgették, emellett a stratégiai fontosságú iparágakban való verseny növelését szorgalmazta.

Kína az illegális tartózkodás pontosabb meghatározásával, a szabályok ellen vétők szigorúbb büntetésével lépne fel a jövőben az illegális bevándorlókkal szemben. A még nem véglegesített 61 új rendelkezés a belépés, az ott-tartózkodás és a munkavállalás területeire is kiterjed.

A tervezett szabályozások értelmében illegális tartózkodásnak bizonyulna többek között az, ha a külföldiek a néhány kínai nagyvárosban turisták számára nemrég bevezetett vízummentes időszak lejárta után nem hagyják el az országot. Törvényellenes tartózkodásnak minősülne az is, ha az országba látogató külföldiek számukra nem engedélyezett területre lépnek be. Azoknak a külföldieknek, akiket az ország elhagyására utasítanak a hatóságok, legfeljebb 30 napjuk lesz a felszólításnak eleget tenni - áll a tervezetben. Akik hamis dokumentumokkal lépnek be az ország területére vagy lépnek ki, figyelmeztetésben részesülnek, és akár kétezer jüanos (74 ezer forint) büntetés megfizetésére is kötelezhetik őket. A jövőben illegális foglalkoztatásnak minősül, ha a diákok átlépik a számukra meghatározott, tanórák melletti munkavállalási keretet. A Kínában állást vállalókra vonatkozó szabályok is szigorodnak: nekik már a munka konkrét kezdete előtt meg kell szerezniük a szükséges munkavállalói, valamint a tartózkodási engedélyt.

Az új intézkedések a július 1-jével életbe lépő, a külföldiek tartózkodását érintő, tavaly júniusban elfogadott irányelvek kiegészítéseként szolgálhatnak. Utóbbiak az 1985 óta hatályban lévő szabályozást váltanák fel.  A központi statisztikák szerint a Kínába érkező külföldiek száma az elmúlt bő évtizedben évente mintegy 10 százalékkal nőtt. A külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak száma 2000-ben 74 ezer volt, ez 2011-re 220 ezerre emelkedett.

Háromoldalú légszennyezésügyi bizottság felállításáról és a szennyező anyagok - elsősorban a 2,5 mikronnál kisebb részecskék - terjedésére vonatkozó információk megosztásáról állapodott meg Japán, Kína és Dél-Korea hétfőn.

A bizottság felállításáról a japán és dél-koreai környezetvédelmi miniszter, valamint a kínai miniszterhelyettes kétnapos tárgyalásokat követően állapodott meg Kitakjúsú városában, ahol a légszennyezés határokon átívelő káros hatásainak megfékezéséről egyeztettek - jelentette az NHK japán televízió. Isihara Noboteru japán környezetvédelmi miniszter közölte: a "jelentőségteljes" tárgyalások végkimenetele fontos lépés a légszennyezés háromoldalú kezelését illetően. Az információ-megosztás és a három ország környezetvédelmi hatóságai közti folyamatos párbeszéd elősegítése mellett a felállítandó bizottság a légszennyezés visszaszorítására vonatkozó ajánlásokat is készít majd a tárcák számára.

A kérdés nemzetközi kezelése azután vált szükségessé, hogy a tél folyamán a rekordmértékű, olykor a mérőműszerek skáláját is meghaladó kínai szmog Japán partjait is elérte, és az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezést okozott a szigetország nyugati részén. Kína keleti partvidékén a 2,5 mikronnál kisebb finomporszemek egy köbméter levegőben mért koncentrációja az év elején napokon át 500 felett volt, sőt egyes esetekben a 700-900 közötti értéket is elérte. Az egészségügyi határérték 25 és 40 mikrogramm között van. Ezek a részecskék azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyében felszívódnak és a keringésbe jutnak. Tokió korábban technikai segítséget is felajánlott Pekingnek a kérdés kezeléséhez, ezt azonban a kínai vezetés nem fogadta el.

Éveken át használtak rendkívül mérgező, amúgy tiltott rovarirtó szert a kelet-kínai Santung tartomány gyömbértermelői - derítette ki a kínai központi televízió (CCTV) hétvégén közölt helyszíni riportjában.

A riporterek megtudták, hogy az ország egyik meghatározó gyömbértermelő vidékén, Vejfang város térségében az aldicarb nevű rovarölő szerből az ajánlott mennyiség 3-6-szorosát használták a föld alatti gumók "védelmére". Ráadásul a ciánkálinál csaknem tízszer mérgezőbb peszticid nem is használható gyömbérre. A karbamát-típusú rendkívül mérgező vegyszer a kínai mezőgazdasági minisztérium szerint csak gyapot-, dohány-, mogyoró-, rózsa- és édeskrumpli-ültetvényeken használható, szigorú ellenőrzés mellett. A túlzott mértékű szermaradványt tartalmazó növény fogyasztása szédülést, homályos látást, hányingert és légzési problémákat okozhat. A CCTV riportjában elhangzott, hogy egy ötven kilós ember számára mindössze 50 milligramm már halálos adagnak számít.

A beszámoló szerint a vejfangi gazdák 120-300 kilót használtak belőle hektáronként, a biztonságos mennyiség három-hatszorosát. Az egyik megszólaltatott gazdálkodó elmondta, hallott a szer veszélyességéről, ezért a családja fogyasztására szánt növények tábláin nem szórta ki. Egy másik azt mondta, hogy 20 éve használja, amióta megjelent a piacon. A városvezetés a televíziós leleplezés hatására úgy döntött, hogy szigorú ellenőrzéseket hajtanak végre, és mindenekelőtt elkobozzák a legutóbbi gyömbértermést, amelyet a veszélyes szerrel kezeltek. A tartományi felügyelet ugyancsak nyomozást rendelt el az ügyben.

2012-ben már egyszer országos figyelmet kapott az aldicarb, miután halált okozó uborkákban rátaláltak. 13 embert vesztette így életét a kelet-kínai Anhuj tartományban. 2010-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága és a Bayer CropScience vállalat úgy döntött, hogy 2018-ra teljesen betiltja az aldicarbot, amelyet még szántóföldi növénytermesztés során használnak. Az amerikai állami felügyelet szerint a szer nagy kockázatot jelent, különösen csecsemők és kisgyermekek számára.

Több mint 40 tonna, elhullott állatoktól származó disznóhús értékesítése miatt indítottak eljárást a kínai hatóságok két ember ellen. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan hús több tartomány éttermeibe és piacaira is eljuthatott.

A Fucsien tartománybeli két illegális kereskedő az elmúlt hónapokban legalább 40 tonna, betegségben elhullott vagy más, nem természetes módon megdöglött sertés húsát adta el, több mint hárommillió jüan (111 millió forint) jövedelemre téve szert ezzel. A tetteseket eredetileg a helyi vezetők bérelték fel a térség betegségekben - így álveszettségben és a kocákban reprodukciós zavarokat, fiatal állatokban pedig légzőszervi tüneteket előidéző PRRS-szindrómában - elhullott állatainak begyűjtésére. A gyanúsítottak azonban beszolgáltatás helyett eladták a gyakran az utcáról felszedett sertések húsát, később pedig még élő, beteg disznókat is felvásároltak, és a húst egy saját létesítésű vágóhídon dolgozták fel.

Sajtóértesülések szerint a kétes eredetű hús több tartományba, így a dél-kínai Kuangtungba, a közép-kínai Csianghsziba és Hunanba is eljutott, a piacok mellett éttermekbe is. Az üzlet méretét mutatja, hogy a tettesek lebukása után az általuk üzemeltetett vágóhídon a hatóságok még 32 tonna húst találtak. A vizsgálatok mindegyik tesztelt mintában betegséget mutattak ki. Az eset alig néhány héttel azután került nyilvánosságra, hogy a kelet-kínai Sanghaj városában és a környező kelet-kínai tartományokban bizonyosodott be, hogy az ott élők évek óta beteg állatok húsát eszik. A hatóságok múlt héten hozták nyilvánosságra a hamis hússal kereskedők kézre kerítésére év elején indított kampányuk eredményeit. Eszerint a három hónapos akció során mintegy 900 embert vettek őrizetbe, és csaknem 400 ügyben indult eljárás. Számos esetre derült fény, melyek során patkány, róka és nyérc húsának keverékéből, vegyszerek hozzáadásával gyártottak hamis birkahúst Kelet-Kínában.

Két kínai város, Kunming és Csengtu is ellenzi a helyi vezetés azon terveit, hogy a közelben vegyipari üzemek épüljenek. A lakosság tiltakozása tovább növeli Kínában az elmúlt hónapok környezeti aggályok kiváltotta megmozdulásainak számát.

A délnyugat-kínai Kunming városának központjában a becslések szerint több ezren vonultak az utcákra a hét végén, hogy a közeli Anning városkában megépíteni tervezett olajfinomító és vegyi üzem felépítése ellen tiltakozzanak. A békés felvonulás tényét az állami Hszinhua hírügynökség is megerősítette, arról rövid időn belül képek százai jelentek meg a kínai mikroblogokon. A helyiek attól tartanak, hogy a CNPC állami olajóriás érdekeltségébe tartozó létesítmény megépítésével mérgező vegyi anyagok terhelnék a környezetet. A tervezett anningi gyárból az uralkodó szélirány Kunming felé vinné a légszennyezést, és az üzem növelné a vízszennyezés lehetőségét is Jünnan tartomány fővárosában. A CNPC szerint a gyár biztonságos, a lakosok azonban a tüntetéssel a tervek egy független fél általi felülvizsgálatát akarják elérni, s ezért - mint hangoztatják - további megmozdulásra is hajlandók.

A kunmingihoz hasonló megmozdulást terveztek a hét végén a szomszédos Szecsuán tartomány fővárosában, Csengtuban is. Erre ugyanakkor nem került sor, a sina.com hírportál értesülése szerint a hatóságok lobbijának és ellenlépéseinek következtében. A csengtui lakosok a CNPC egy másik tervezett gyárának felépítése miatt aggódnak, a kunmingiakéhoz hasonlóan elsősorban annak környezeti terhelésével szemben szkeptikusak. Míg korábban a környezeti kérdések nem jelentették szerves részét a társadalmi párbeszédnek Kínában, csak az elmúlt pár hónapban országszerte legalább fél tucat nagyszabású tüntetésre került sor. Ez arra a trendre is rámutat, hogy a mindent háttérbe szorító gazdasági növekedés kora lejárt, a környezet végletekig való kihasználását egyre kevésbé tolerálják az emberek.

A környezeti aggályok kiváltotta tüntetések száma 1996 és 2011 között évente átlagosan mintegy 29 százalékkal nőtt, 2010 és 2011 között 120 százalékos volt az emelkedés - mondta Jang Csao-fej, a környezettudományok kínai társaságának elnökhelyettese nemrég Sanghajban. A XI. ötéves terv ideje alatt (2006-2010) a hivatalos szervek több mint 300 ezer panaszt kaptak, maga a környezetvédelmi minisztérium pedig az elmúlt hét évben több mint 920 esetet kezelt, s ezekből több mint 70 demonstrációt vagy tiltakozást súlyosnak minősítettek.

Két tinédzser diák lett öngyilkos a kelet-kínai Csiangszu tartományban egymástól függetlenül ugyanazon a napon azért, mert nem tudták a házi feladatukat időben elkészíteni - számolt be az esetekről a China Daily című angol nyelvű napilap pénteken.

A Hszie családnevű 13 éves fiú a tartományi székhelyen, Nanking városban csütörtökön hajnali négy órakor kelt fel, hogy befejezze az aznapi házi feladatát. A rendőrség közlése szerint otthonának lépcsőházában hat órakor találták meg felakasztva. Egy másik - 15 éves - szintén nankingi középiskolás fiatalember nem végzett az ünnepek alatt házi feladatával és szülei azt javasolták, addig ne is menjen be, amíg a kötelességét nem teljesítette. A lakóház magas emeletéről délelőtt 11 óra tájban vetette le magát és szörnyet halt.

A kínai oktatási rendszer extrém erősen versenyezteti a fiatalokat

A kínai online közösség máris élénken reagált a történtekre és többnyire a diákokra nehezedő egyre nagyobb terheket, az oktatási rendszert okolják a tragédiákért. A pedagógusok hetilapja és a people.com interneten indított közös közvélemény-kutatásában a résztvevők 87 százaléka válaszolt úgy, hogy minden nap van házi feladata és csaknem 18 százalékuknak legalább három órába telik azok elkészítése. Egy kínai diák átlagosan 8,6 órát tölt az iskolában, ahol a szünetekben gyakran már a másnapi házi feladatokon dolgozik. A tanulás és a vizsgákon való megfelelés a szülők és gyermekeik számára a világ legnépesebb országában rendkívül fontos. A verseny pedig igen éles, hiszen a továbbtanulás sorsdöntő, miközben az egyetemekre, főiskolákra felvehetők száma korlátozott, a mérce viszont magas.

A China Dailyben megszólaló okatáskutató szerint Kína ugyan az 1980-as évektől a diákokra háruló nyomás csökkentésével együtt a minőségi oktatás koncepcióját hirdette meg, a terhek nem enyhülnek. Hsziung Ping-csi szerint ennek fő oka, hogy tesztek eredményei még mindig a felsőoktatásba készülők legfontosabb értékmérői.

Stagnált a kínai tőzsdéken jegyzett vállalatok profitja a tavalyi év során, a kilátásokat illetően ugyanakkor optimisták a cégek - derül ki egy friss jelentésből.

A kínai tőzsdéken jegyzett vállalatok teljesítményét évente összefoglaló Wind Information adatsoraiból kiderül: bár a cégek bevétele növekedést mutat, nettó nyereségük stagnált 2011-hez képest, az elmúlt öt év legrosszabb eredményét produkálva tavaly. A mintegy 2500 tőzsdei cég összbevétele tavaly elérte a 24 ezer milliárd jüant (888 ezer milliárd forint), ami éves bázison 8 százalékos növekedés, profitjuk 1,95 ezer milliárd jüan (72 ezer milliárd forint) volt, csakúgy, mint 2011-ben. A nyereségüket növelni tudó vállalatok száma tavalyhoz képest csökkent, a veszteséget elkönyvelőké pedig némiképp nőtt. Csaknem 50 százalékkal kevesebb cég zárta jelentős, vagyis 30 százaléknál is magasabb plusszal az évet, számuk tavaly 557 volt. A legjobban teljesítő ágazatnak a szolgáltatási szektor és az élelmiszeripar bizonyult, míg jelentősen lassult profit növekedése egyebek közt az acélipar és az építőanyag-ipar szereplői között - állítja a Wind Information.

A China Daily napilapnak nyilatkozó szakemberek szerint a gyenge nyereségnövekedés ellenére a cégek optimisták a kilátásokat illetően. Ennek jogosságát az első két hónap jó teljesítménye is alátámasztja, s a reformszemléletűnek tartott új kínai vezetés által megígért, régóta halogatott piaci reformok feltételezhető bevezetése is segítheti. Emellett a kínai gazdaság szerkezetátalakítása és a bérek emelkedése szintén jó alapot adhatnak a tőzsdei mutatók növekedésére. Optimizmusának adott hangot az egyik legolvasottabb hírportál, a sina.com január eleji, internetes közvélemény-kutatásán résztvevő befektetők többsége is a jövő évi tőzsdei kilátásokkal kapcsolatban. A több mint 33 ezer válaszadó több mint 95 százaléka gondolta úgy: a tavalyi év utolsó kereskedési napján 2269,13 ponton zárt sanghaji tőzsdeindex a jövő év végén is 2000 pont felett marad, 60 százalékuk szerint pedig a 2500-as határt is túllépi.

Mérgezett joghurttól halt meg egy öt- és egy hatéves kisgyerek az észak-kínai Hopej tartományban - jelentette a kínai média az országos visszhangot kiváltott esetet pénteken.

A sajtóban, az online médiában és a közösségi oldalakon is nagy felháborodást keltett annak a nőnek az esete, aki szándékosan patkánymérget fecskendezett egy flakon joghurtba, majd megkért valakit, hogy azt néhány jegyzetfüzettel együtt helyezze az út mellé. A csomagot egy nagymama vette magához, aki unokáit az óvodába kísérte. A joghurtot az után adta oda nekik, miután két lány unokáját délután hazavitte. Nem sokkal később mindketten rosszul lettek, egyikük útban a kórházba, a másik később már a kórházban halt meg. A joghurtból a nagymama is evett, nála is mérgezés tünetei jelentkeztek, de ő túlélte. A rendőrség tájékoztatása szerint az óvoda vezetője bevallotta, hogy ő fecskendezte bele a mérget a joghurtba, s kért meg egy férfit, hogy a füzetekkel egy másik óvodához vezető út mellé tegye le. A jelek arra mutatnak, hogy a két intézmény közötti konkurenciaharc indította az egyik óvoda vezetőjét a lépésre. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.

A jövőben fokozott ellenőrzésre számíthatnak a Kínában tanító külföldiek, miután rövid időn belül két, gyerekekkel kapcsolatos szexbotrány is rámutatott kínai "átvilágításuk" hiányosságaira.

Egyik eset sem Kína területén történt, ugyanakkor az országban élő külföldieket érint. A múlt héten az egyik neves pekingi nemzetközi iskola brit állampolgárságú korábbi tanáráról derült ki, hogy Nagy-Britanniában a rendőrség gyerekpornó terjesztése és kiskorúak szexuális zaklatása miatt vizsgálódik utána. A 46 éves férfi több mint négy évig tanított az intézményben, melyet tavaly májusban hagyott ott, azóta pedig érvényes vízum nélkül tartózkodott az országban. Egy másik, nagy társadalmi visszhangot kiváltott eset során egy korábban Nankingban tanító amerikai állampolgárról bizonyosodott be, hogy saját országában gyermekpornó birtoklása miatt kétszer elítélték. A 63 éves férfi büntetett előélete ellenére - illetve az elégtelen ellenőrzés következményeként - csaknem hat évig taníthatott kínai fiataloknak angol nyelvet.

A botrányokat követően a külföldi szakemberekkel kapcsolatos ügyek intézéséért felelős hivatal közleményében a tanári állásokra jelentkező külföldiek fokozott ellenőrzését szorgalmazza.  Az ügy kapcsán a China Daily napilapnak nyilatkozó, a hivatalt vezető Hszia Ping úgy fogalmazott: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő az országban, és hogy a büntetett előéletű külföldiek ne vállalhassanak munkát Kínában. Hszia emlékeztetett: jelenleg mintegy 180 ezer külföldi szakember dolgozik a kulturális és oktatási szférában az ország határain belül, túlnyomó többségük kiemelkedő munkát végez, és jelentős mértékben hozzájárul az ország fejlődéséhez. A szigorításokra azért van szükség, hogy a "rossz szándékú" kisebbséget távol tartsák - mondta Hszia.

Nem költ eleget Sanghaj városa kulturális intézményei és szolgáltatásai fejlesztésére, ez pedig veszélyezteti a korábban bejelentett tervet, a kulturális metropolisszá válást.

A sanghaji tanítóképző egyetem által készített tanulmány szerint a kelet-kínai metropolisz az egy főre jutó kulturális szolgáltatásokat és a szektorban foglalkoztatottak arányát tekintve ugyan listavezető Kínában, ám a múzeumok, könyvtárak és más közösségi kulturális intézmények számát illetően komoly lemaradásban van a kelet-ázsiai ország többi nagyvárosához képest. A jelentés készítői szerint a város vezetése nem fordít eleget a kultúra fejlesztésére: míg az oktatás és tudomány ágazata a teljes éves városi büdzsé csaknem 6 százalékát teszi ki, a közösségi kulturális szolgáltatásokra mindössze 0,56 százalék jut.

Sanghajban jelenleg mintegy tízezer közösségi kulturális intézmény van, ezzel a város az utolsók között kullog a 31 kínai közigazgatási egység rangsorában. "A kulturális iparág elhanyagolása és az elégtelen források veszélyeztethetik a város vezetése által korábban bejelentett terveket" - mutatnak rá a jelentés készítői. A tervek szerint a globális pénzügyi központ szerep mellett fokozottabb figyelmet szentelnének a város kulturális erejének, és az évtized végéig kulturális világvárossá fejlesztenék Sanghajt. A sanghaji tanítóképző egyetem szakemberei szerint a célok eléréséhez növelni kellene a kulturális befektetések értékét, támogatni a magánlétesítmények nyitását. Emellett több, széles rétegek számára elérhető kulturális szolgáltatásra kellene törekedni, amellyel a lakosságot is eredményesebben lehetne ösztönözni a kulturális programokban való részvételre.

Mostantól csak saját beleegyezésével kerülhet be a pszichiátriára egy-egy beteg Kínában, így nincs több kényszerkezelés - adja hírül az állami média.

A kelet-ázsiai országban precedens nélkülinek számító, a pszichiátriai betegeket védő törvény azután született, hogy számos jogvédő és jogi érdekvédelmi szervezet tiltakozott a korábbi gyakorlat ellen, amellyel lehetővé vált több százezer ember akaratán kívüli elmegyógyintézetbe "zárása". Ezt a gyakorlatot gyakran alkalmazták többek között az aktivisták, a másként gondolkodók és a petíciót benyújtani próbálók megbüntetésére - figyelmeztettek a jogvédők.

A Global Times központi lap maga is beismeri: a korábbi, törvény által nem szabályozott gyakorlat komoly társadalmi elégedetlenség forrásául szolgált. A tavaly októberben elfogadott és szerdán életbe lépett rendelkezés értelmében csak a beteg beleegyezésével lehet valakit intézetbe zárni, ugyanakkor ez alól a legsúlyosabb esetek kivételt jelentenek, vagyis amennyiben állandó felügyeletet igényel egy páciens vagy saját magára és környezetére veszélyt jelent, nem szükséges az előzetes beleegyezés - részletezi a lap a rendelkezést. A szabályozás szerint az egészségügyi alkalmazottaknak azt is "figyelembe kell venniük", ha a betegek az intézetből való elbocsátásukat kérik.  Az új törvénynek kritikusai is vannak: így az újságnak nyilatkozó pszichiáter, a sanghaji mentális egészségközpont egyik munkatársa például megkérdőjelezi az új törvény forradalmi jellegét, mondván, az nincs pontosan meghatározva, pontosan milyen formát kell, hogy öltsön a betegek beleegyezése.

Az új szabályok a betegek személyes adatainak védelmére is kitérnek, így indokolatlan esetekben tilos a nevek, címek, foglalkozások közzététele.

Dollár ezreket költött drága ajándékokra a hongkongi korrupcióellenes független bizottság (ICAC) korábbi vezetője. A közvéleményben ellenérzéseket kiváltó gyakorlatról a szervezet értesítette a különleges közigazgatási terület törvényhozását - derült ki a hongkongi média csütörtöki beszámolóiból.

Tavaly a szervezet többször is hallatott magáról, amikor több korrupciógyanús ügyben vizsgálatot kezdeményezett a város milliárdos üzletemberei, esetenként politikusai ellen. Most viszont azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyilvánosságra került, vezetője, a nemrégiben nyugállományba vonult Timothy Tung ötéves hivatali időszakában jelentős összegeket költött ajándékokra. Az ajándéktárgyak között az ICAC központjának kristályból készült kicsinyített mását, drága - ICAC-emblémával ellátott - tollakat említenek, 200 dollár értékű fényképezőgépeket, digitális fényképkereteket, de több mint 6200 dollár értékben édességek, csokoládék, holdsütemények is szerepeltek a listán.

Az ajándékok többsége, úgy tudni, szárazföldi kínai vezetőknél kötött ki. A bírálók megjegyzik, hogy e szervezet vezetőjeként, Tungnak tartózkodnia kellett volna a Kínában egyébként általánosan bevett ajándékozási szokásoktól. Vannak, akik a történteket úgy értelmezik, hogy Tung közpénzből igyekezett a pekingi vezetés kegyeibe férkőzni, s nagyvonalúságának szerepe lehetett abban, hogy a kínai népfront hongkongi delegáltja lett. A szervezet szóvivője kijelentette, nincs semmi takargatnivalójuk, állnak akár további vizsgálatok elé, és továbbra is elkötelezetten törekszenek arra, hogy Hongkongról megmaradjon a "korrupciómentes város" képe.

Róka, nyérc és patkányhús keverékéből, vegyszerek hozzáadásával gyártottak hamis birkahúst Kelet-Kínában - derítették ki a kínai hatóságok három hónapos, húsokra és hústermékekre összpontosító minőségellenőrző kampányuk során.

A közbiztonsági minisztérium csütörtökön számolt be országos akcióinak eredményéről Pekingben. Eszerint összesen 20 ezer tonna illegálisan gyártott árut foglaltak le, és több mint 900 embert állítottak elő, akik felelőssé tehetők a hamisításokért. 382 ügyben indítottak eljárást. A bűncselekmények között az enyhébbek közé tartozik, amikor vizet fecskendeztek a húsba, de sok esetben találkoztak a feldolgozás során tiltott vegyi anyagok felhasználásával, beteg állatoktól származó húsokkal, valamint húsnak álcázott termékekkel. A kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában a leleményes hamisítók a birkahús iránti nagy keresletet kihasználva róka, nyérc és patkányhús keverékéből állították elő a nyársra valót. Az ötlet tulajdonosai és kivitelezői több mint tízmillió jüant (370 millió forint) kerestek.

Pekingben bennfentesek azt terjesztik, hogy a közkedvelt birkaételek hamis alapanyagát helyenként birkavizeletbe áztatják és visszavarrják birkabőrbe, amivel biztosítják jellegzetes aromáját. A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban hat gyanúsítottat vettek őrizetbe és két húsfeldolgozót zárattak be, mert hidrogén-peroxid oldatot használtak csirkelábak feldolgozásához. Napi 300 kilogrammot termeltek, és 2011 júliusa óta több mint négymillió jüan (150 millió forint) nyereségre tettek szert. A közbiztonsági tárca illetékese közölte, hogy az élelmiszerbiztonságot érintő ellenőrzéseiket minden területre kiterjedően folytatják, a következőkben a tej és tejtermékek lesznek soron. Jelezték azt is, hogy több igen mélyen gyökerező probléma vár az élelmiszer-ágazatban teljes felderítésre és megoldásra.

Újabb botrány tépázza a kínai vöröskeresztet: a szervezet több tízmillió jüan adományt más célra költött el, mint amire összegyűjtötte azt.

A sina.com hírportál beszámolója szerint az eset a 2008-as szecsuáni földrengés idejéig nyúlik vissza. A csaknem 90 ezer halálos áldozattal és rendkívüli pusztítással járó szerencsétlenség után 100 kínai művész összesen 84,7 millió jüan (3,16 milliárd forint) adományt ajánlott fel, hogy abból a jótékonysági szervezet közreműködésével művészeti iskolát építsenek a természeti katasztrófa sújtotta területen. A projekt azonban az azóta eltelt öt év alatt sem valósult meg - mutatott rá az egyik adakozó művész a múlt héten a Sina mikroblogon. Mint ezek után kiderült, a pénzt a kínai vöröskereszt egy másik projektjébe "csatornázta át", s abból építkezéseket, közösségi fejlesztő, valamint megélhetési programokat és más szolgáltatásokat finanszírozott. Mindezt azonban a donorok megkérdezése és jóváhagyása nélkül. A szervezet tagadja, hogy visszaélt volna az összeggel, a héten pedig hivatalosan is bocsánatot kért "az adományozókkal szembeni elégtelen bánásmód és kommunikáció" miatt. Azt is megígérte, hogy a jövőben javítani fog munkájának színvonalán.

A kelet-ázsiai ország egykor legnagyobb és legmegbízhatóbbnak tartott jótékonysági platformjának hírnevét az elmúlt években számos hangos botrány tépázta meg. A szecsuáni földrengés után beérkezett adományok elköltésének megkérdőjelezhetősége mellett a szervezet az elmúlt években számos más esetben is az újságok címlapjára került, így többek közt az adományokból finanszírozott költséges bankettek, az alkalmazottak által abból vásárolt luxuscikkek miatt. Két évvel ezelőtt komoly szabálytalanságokat találtak az éves költségvetésében, s kiderült: egy évtizede villákat tart fenn a fővárosban, munkatársainak kikapcsolódására.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb országos botránya szintén a kínai vöröskereszthez köthető: egy 20 éves, magát Kuo Mejmej Babynek nevező, a kínai mikroblogokon autóival és luxuscikkeivel feltűnni igyekvő lányról derült ki, hogy ő maga és az őt a fenti ajándékokkal elhalmozó barátja is a szervezethez köthető. A botrányok hatására a vöröskereszthez beérkező adományok értéke mindössze egy év alatt 60 százalékkal esett vissza, s bár a szervezet fokozott átláthatóságot ígért, a bizalmat továbbra sem sikerült teljes mértékben helyreállítania. Hogy helyzetén javítson, a héten a Kuo Mejmej-ügy felülvizsgálatát ígérték. Ez május végén várható, ugyanakkor kérdéses, mennyire tud majd hozzájárulni a bizalom fokozásához.

Két kisgyermeket megölt, két felnőtt nőt és egy harmadik gyereket megsebesített egy késelő a dél-kínai Kuanghszi-Csuang autonóm területen, majd végzett magával - jelentette a kínai média rendőrségi forrásokra hivatkozva csütörtökön.

Az eset még szerdán, az esti órákban történt Kanluotun faluban. Az ámokfutó végül az egyik áldozat házában öngyilkosságot követett el. A pontos körülményekről, a lehetséges indítékról nem közöltek részleteket. Kínában időről időre hírt ad a média utcai, iskolák körüli késelésekről, amik mögött gyakran személyes konfliktus húzódik, míg máskor, a szakértők szerint, a modern társadalom szülte feszültségek törnek felszínre ilyen módon az emberekből.

Tavaly decemberben egy férfi huszonkét kisiskolást és egy felnőttet sebesített meg késsel a közép-kínai Honan tartomány egyik településén. Három évvel ezelőtt pedig két hónapon belül öt olyan - többnyire késeléses - támadásról számolt be a sajtó, amelyet gyermekek ellen követtek el. A kínai politikai vezetés akkor a legfelsőbb szinten foglalkozott a jelenséggel, és a hatóságok intézkedéseket hoztak az egész országban az oktatási intézmények biztonságának megszigorítására. Egy időre a magánkereskedésekben megtiltották a szúró-, vágóeszközök, konyhai bárdok árusítását is.

Tizenegy, menekülésben lévő, terrorizmussal gyanúsított személyt fogtak el a kínai hatóságok az egy héttel korábbi, 21 halálos áldozatot követelő hszincsiangi rajtaütést követően - jelentette a kínai média a helyi hatóságok közlésére hivatkozva kedden.

A korábban elfogott gyanúsítottakkal együtt így már összesen tizenkilencen vannak őrizetben, a régió három különböző településén kerültek rendőrkézre. Valamennyiüket azzal gyanúsítják, hogy csoportjuk 2012-es megalakítása óta terrortámadásokra készültek, fegyvereket gyártottak, videofelvételekről fizikai és elméleti kiképzésen vettek részt, szélsőséges vallási nézeteket terjesztettek, illegális prédikációkra jártak. Vezetőjük egy Kászim Muhammat nevű férfi volt. A csoport idén márciusban robbanószerkezeteket gyártott, és házilag készített távirányítókkal öt kísérleti robbantást hajtott végre. A rendőrségi nyomozás megállapítása szerint "valami nagyot" szerettek volna tenni az idén nyáron.

A muszlimok Kínának is problémát okoznak

Április huszonharmadikán, bejelentés nyomán, a Kasgár városhoz tarozó Pacsuban robbanóeszközök gyártásán kapták őket. A gyanúsítottak tűzharcot vívtak a helyi lakóközösségi felügyelőkkel és rendőrökkel. Tizenöt civil és rendőr meghalt. Hat gyanúsítottat a rendőrök lelőttek, nyolcat elfogtak. Hétfőn Kasgárban egy több mint ezer ember részvételével tartott emlékgyűlésen a 15 civil és rendőr áldozatnak posztumusz a "terrorellenes harc hőse" kitüntetést adományozták, míg heten a Kínai Kommunista Párt kiemelkedő tagjai kitüntetésben részesültek. Nemzetiségi hovatartozásuk szerint tízen ujgurok voltak, hárman han kínaiak, míg ketten mongolok.

Nur Bekri, Hszincsiang-Ujgur autonóm terület kormányzója az esettel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a terroristákkal történt összecsapás nem etnikai, vagy vallási eredetű konfliktus volt. "Ez egy politikai harc a szeparatizmus és a szeparatizmust ellenzők, a haza egységét támogatók és annak ellenzői között" - mondta. Bekri kijelentette, ebben a kérdésben nincs alku vagy engedmény. A kínai közbiztonsági minisztérium miniszterhelyettese ugyancsak leszögezte, vaskézzel fognak lecsapni a terroristákra és könyörtelenül megbüntetik őket.

Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal hívják fel magukra a figyelmet ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok, illetve a terület elszakadását hirdetők. Ők a muszlim vallású, a törökkel rokon nyelvet beszélő népcsoport tagjai, az autonóm terület őslakosai. 2009 júliusában évek óta nem tapasztalt, súlyos etnikai zavargások törtek ki Hszincsiangban, miután a terület székhelyén, Urumcsiban a han kínai lakosságra támadtak ujgurok, hogy megtoroljanak egy korábbi sérelmet. Az erőszakos cselekményekben közel 200 ember meghalt, és csaknem 1700-an megsebesültek. Az ügyben több halálos ítélet született.

Házi készítésű robbanószerekre, lőfegyverekre és egy terrorszervezet zászlóira bukkantak az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület hatóságai, továbbá újabb, terrorizmussal gyanúsított személyeket vettek őrizetbe - közölte a kínai közbiztonsági tárca miniszterhelyettese hétfőn.

Meng Hung-vej arról számolt be, hogy az új őrizetbe vételek összefüggésben vannak azzal az egy héttel korábbi rajtaütéssel, amelynek során összesen 21 ember halt meg. A minisztériumi vezető súlyos terrorcselekménynek nevezte az esetet, a hszincsiangi terrorizmus elleni harcot pedig "elhúzódónak" és "bonyolultnak" írta le. Megismételte, hogy "a három gonosz erő, a szeparatizmus, a vallási szélsőség és a terrorizmus" nagy kárt okozhat Hszincsiang fejlődésének, s a határon túli, elszakadást hirdető terrorszervezetek befolyására figyelmeztetett. Úgy fogalmazott, a terrorizmusra vaskézzel fognak lecsapni, s a rendőrség minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megtalálja és "könyörtelenül" megbüntesse a terroristákat.

A kínai hatóságok hivatalos beszámolói szerint április 23-án egy rendőri akció során fegyveres összecsapások robbantak ki Kasgár körzetében, s ezekben hat terrorizmussal gyanúsított személy meghalt, míg a másik oldalon 15 ember - köztük hat rendőr - vesztette életét. Nemzetiségi hovatartozásuk szerint ez utóbbiak között tízen ujgurok voltak, hárman han kínaiak, míg ketten mongolok. Hétfői híradások szerint Kasgárban egy több mint ezer ember részvételével tartott emlékgyűlésen a 15 áldozatnak posztumusz a "terrorellenes harc hőse" kitüntetést adományozták, míg heten a Kínai Kommunista Párt kiemelkedő tagjai kitüntetésben részesültek.  

Nur Bekri, a térség kormányzója az eseményen azt hangoztatta, hogy a terroristákkal történt összecsapás nem etnikai, vagy vallási eredetű konfliktusra vezethető vissza, hanem terrorcselekményről van szó, amely "a haza megosztásra és a nemzeti egység aláásására irányul". Ez egy politikai harc a szeparatizmus és a szeparatizmust ellenzők, a haza egységét támogatók és annak ellenzői között - mondta. Egyben kijelentette, a kérdésben nincs alku, vagy engedmény.

Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal hívják fel magukra a figyelmet ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok, illetve a terület elszakadását hirdetők. Ők a muszlim vallású, a törökkel rokon nyelvet beszélő népcsoport tagjai, az autonóm terület őslakói. A hivatalos statisztikák szerint Hszincsiang lakosságának 46 százaléka ujgur, 39 százaléka pedig han (azaz a legnépesebb kínai népcsoport tagja). A hanok az elmúlt évtizedekben milliószámra települtek be a régióba.

Új rendszámokat kapnak a kínai hadsereg és a fegyveres rendőrség szolgálati autói, amivel elejét kívánják venni a visszaéléseknek, a gépkocsik magáncélra történő használatának, a rendszámok hamisításának és illegális kereskedelmének - tájékozatott a kínai média hétfőn.

A katonai rendszámú autók számos előnyt élveznek, így például vezetőiknek nem kell autópályadíjat vagy parkolási díjat fizetniük. Bár a közlekedési szabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, piros kezdő karakterrel ellátott rendszámaik gyakorlatilag "megkülönbözető jelzésnek" számítanak, s szabálysértés esetén a rendőrök elnézőek a vezetőikkel szemben. A rendszámok hamisítása viszonylag elterjedt volt, magáncélú használatuk, illetéktelenek, gazdag, befolyásos helyi kormányzati emberek számára történő eladásuk ugyancsak gyakori jelenség. Mindezek a közvélemény nem szűnő bírálatát váltották ki. Sokan tették szóvá azt is, hogy luxusautókon is ott díszeleg a katonai rendszám.

A hadsereg lapjában közölt cikk szerint az új parancs felsorolja azokat az autómárkákat, illetve típusokat is, amelyekre nem, vagy csak korlátozott számban és külön engedéllyel helyezhetnek katonai rendszámot. Közöttük vannak a szabadidő autók, valamint a Mercedes, a BMW, a Lincoln, a Cadillac, a Bentley, a Jaguar és a Porsche márkák és Volkswagen Phaeton típusa. A motorok űrtartalmának felső határát 3 literben határozták meg; az autók nem léphetik át a 450 ezer jüanos (16,7 millió forint) árkategóriát. A központi korrupcióellenes döntéssorozat részként hozott szabályozás régóta várt intézkedés. A jelek szerint az internetes közösség a jövőben is arra készül, hogy fényképes "feljelentéseket" tesz, ha visszaélések nyomára bukkan. Mostantól egyébként "információtechnológiai eszközökkel" meggátolható lesz, hogy katonai rendszámok illetéktelenek kezébe, autójára kerüljenek - állítják a hatóságok.

A döntéshozók azt hangsúlyozzák, hogy a május elsejével érvénybe lépő központi rendszámcsere csak szimbolikus lépés, a hadseregben átfogó fegyelmi szigorításokra van szükség.

Több ezer korrupcióval kapcsolatos ügyet vizsgáltak az idén az első negyedévben Kínában, a vezetés eltökélt és a korrupció elleni harc további fokozását ígéri.

A legfelsőbb ügyészség hét végén közzétett statisztikái szerint az ügyészségek a több mint 3600 korrupciós ügy mellett az első negyedévben csaknem másfélezer olyan esetet is vizsgáltak, amelyek a korrupciós vádak mellett a hivatali kötelezettségek elhanyagolását vagy azzal kapcsolatos jogsértést is magában foglalnak. A korrupcióval és kenőpénzek elfogadásával kapcsolatos ügyek több mint 5100 embert érintenek, a hatóságok összesen 540 millió jüan (20 milliárd forint) értékű összeg eredetét és sorsát vizsgálják. A legfelsőbb ügyészség április közepén az alacsonyabb szinteken működő helyi hatóságokat is a hatékonyságuk fokozására, kiterjedtebb ellenőrzésre szólította fel.

A kínai vezetés tavaly év végén hirdetett kiterjedt korrupcióellenes harcot. Ennek eredményeként az utóbbi hónapokban több tucat, nagyszabású visszaélésre derült fény, kiemelkedik ezek közül Po Hszi-laj, korábbi csungkingi párttitár vagy a korábbi vasúti miniszter, Liu Csi-csün esete, ezek ugyanis azt jelzik, a legmagasabb tisztségeket betöltő bűnösök sincsenek immár biztonságban.  A párt fegyelmi bizottságának vezetője - Hszi Csin-ping pártfőtitkár szavaival összhangban - korábban úgy fogalmazott: a korrupcióellenes harc a tiszta párt és a tiszta kormány építésének előfeltétele, és mint ilyen, hosszú távú kihívás. A kérdés rendezése a kommunista párt számára döntő fontosságú, az ugyanis a vezetésbe vetett bizalmat gyengíti, a hivatali korrupció ezen túl sokadik éve a társadalom legfőbb aggodalmainak egyike. Elhivatottságának bizonyítékául a kínai vezetés idén - 24 éves kihagyást követően - az erőfeszítéseket és eredményeket részletező éves jelentést tesz közzé.

Tajvan nem fog kiállni a függetlenség mellett, nem képviseli sem a "két Kína", sem az "egy Kína, egy Tajvan" elvét, helyette még több és még mélyebb együttműködésre törekszik a szárazföldi Kínával - hangoztatta Ma Jing-csiu, a sziget első embere egy évfordulós megemlékezésen hétfőn.

Tajpejben arra a két évtizeddel ezelőtti történelmi megállapodásnak a szentesítésére emlékeztek, amely utat nyitott a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlesztéséhez. A Peking és Tajpej képviselői közötti találkozónak 1993-ban Szingapúr adott otthont. "Mi mindannyian a Jan és Huan császárok leszármazottai vagyunk, a kínai nemzethez tartozunk; a vérségi kapcsolat, a történelem és a kultúra összeköt bennünket" - hangoztatta Ma, s utalt arra, hogy a békés és a kölcsönös kapcsolatépítéssel új fejezet nyílt a kínai nemzet történelmében, s egyben a viták békés rendezésének pozitív példáját állították fel Kelet-Ázsia számára. A Kuomintang párti tajvani elnök béke és a fejlődés elősegítésére tett ígéretet az 1992-es közös megállapodás alapján. Ebben a felek elfogadták, hogy csakis egy Kína létezik, még ha ezt nem is azonos módon értelmezik. 

A második terminusát töltő Ma Jing-csiu elnökségének eddigi öt évében korábban soha nem látott mértékben javult Tajpej és Peking viszonya, egy sor megállapodással erősödtek a gazdasági, kereskedelmi, üzleti, pénzügyi, turisztikai és egyéb civil kapcsolatok. A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság (KNK) 1949. októberi kikiáltását követően, 1949 decemberében a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát. Jelenleg de facto független államként működik, de alig kéttucatnyi ország ismeri el a világon. A KNK vezetésének egyik legfontosabb deklarált belpolitikai célja az ország békés újraegyesítése, ám Ma Jing-csiu közelmúltbéli nyilatkozataiban úgy vélte, a körülmények még nem értek meg a politikai tárgyalásokhoz.

A kínai vezetés azt ígéri, hogy a reformok gyorsításának érdekében több tucat területen korlátozza a kormányzati beleszólás mértékét - tudósít a Hszinhua hírügynökség.

A változások mindenek előtt a befektetéseket és a termelő iparágakat érintik. Összesen 71 téren várható reform, amely a korábban a kormányzat alá tartozó döntéshozás helyi szintre való áthelyezését vagy az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítését, eltörlését jelenti. A kínai parlament március eleji éves ülésszakán jóváhagyott változtatással a kínai vezetés célja a piacorientáltság felé való elmozdulás, a helyi kormányoknak nagyobb önállóságot és az ügyekbe való fokozott beleszólást engedő szervezeti reformok elősegítése, valamint a kormányzati hatáskörök újradefiniálása.

A Hszinhua emlékeztetett: 2001 óta a kínai kormány összesen hat körben határozott a kormányzati beavatkozás mértékének csökkentéséről, összesen több mint 2400 ágazatot átalakítva ezzel. A hírügynökség idézte Csi Fu-lint, a kínai Reform és Fejlesztés Intézet igazgatóját, aki úgy fogalmazott: az adminisztrációs terhek csökkentése kis lépésnek tűnhet, de nagy reformokhoz vezethet az országban. A központ egy-egy ágazatból való kivonulása a magántőkének és a szabadversenynek enged teret, ami a gazdasági növekedést segíti. A változások következő hulláma magát a kormányt kellene, hogy érintse - mondta a szakember. Az állami beavatkozás, emellett az állami tulajdon arányának kérdése a tavaly őszi központi hatalomátadás előtt hangos vitát váltott ki az országban, s számos értelmiségi sürgette a jelenlegi rendszer reformját, szabadabb versenyt és egészségesebb üzleti környezetet követelve. A kérdés a Világbank tavaly év elején ismertetett, China 2030 című kiadványban is kiemelt helyet kapott.

A jelentés készítői a kelet-ázsiai ország számára megfogalmazott tanácsok közt legelsőként az állami tulajdonban lévő vállalatok reformját, a tulajdonosi struktúrák újragondolását, a közforrásokhoz való hozzáférés szélesebb körű elérhetővé tételét sürgették, emellett a monopolágazatok lazítását és a stratégiai fontosságú iparágakban való verseny növelését szorgalmazták.

Egyre inkább veszít versenyképességéből Hongkong, a trend visszafordításához Kína különleges igazgatású területének elsősorban a gazdaságra kellene koncentrálnia - véli a kínai vezetés hongkongi ügyekért felelős tagja.

Csang Tö-csiang hongkongi üzletemberekkel való hétvégi találkozóján úgy fogalmazott: a világ minden táján a gazdasági válságból való leggyorsabb és legkedvezőbb kilábalás a cél, ami a versenytársak erősödését hozhatja. Hongkong versenyképessége már most is gyengül, és a folyamat fokozódhat, ha nem helyeződik nagyobb hangsúly a gazdaságra. Csang, az új kínai vezetés harmadik legmagasabb rangú hivatalnoka, tavaly év végén a Kínai Kommunista Párt főtitkárává kinevezett Hszi Csin-pingtől hozzá került a különleges igazgatású területet érintő ügyek vezetése.  A múlt héten Csou Po, a kínai kormány hongkongi a makaói ügyekért felelős hivatalának helyettes vezetője a Csangéhoz hasonló aggodalmainak adott hangot. Csou az ázsiai térség erősödő gazdaságai jelentette növekvő versenyre figyelmeztetett, és megjegyezte, a szárazföldi Kína középső területeinek fejlesztése is új kihívásokat jelenthet. Ahhoz, hogy Hongkong pozíciója és érdekei ne sérüljenek, a lakosságnak együttesen kell dolgoznia az új fejlődési lehetőségek kigondolásán - mondta a hivatalnok.

A megjegyzésekre válaszul a hétfői South China Morning Post hongkongi napilap terjedelmes kommentárjában azt írja: a különleges igazgatású terület versenyképessége koránt sincs veszélyben, az erősebb, mint valaha. A gazdasági válság nemhogy rontott volna, javított besorolásán - véli a lap, többek között a Világgazdasági Fórum rangsorát bizonyítékul felmutatva, mely szerint például a 2008-as 12. helyről tavaly már a 9. helyre erősödött, miközben a szárazföldi Kína még mindig csak a 29.  Az újság több véleményt is egymás mellé állít. Andrew Kvan-jüan demokratapárti szövetség egyik képviselője szerint a megjegyzések figyelmeztetésként szolgálnak, azt sugallják: a következő évek meghatározóak lehetnek Hongkong jövőjét illetően. Johnny Lau Jü-sziu hongkongi Kína-megfigyelő szerint ugyanakkor Peking csak a legutóbbi hónapok általános választójogot illető diskurzusát kívánja tompítani, gazdasági ügyekre terelve a közvélemény fókuszát.

Ha Tokió nem lesz képes a történelemmel szembenézni és arra megfelelő választ adni, az ország politikailag gyávának fog feltűnni és "végül képtelen lesz búcsút mondani fasiszta múltjának" - fogalmaz az Abe Sindzó japán kormányfő minapi megjegyzésére válaszul született kínai hírügynökségi kommentár hétfőn.

A Hszinhua a japán miniszterelnöknek azt a kijelentését tűzte tollhegyre, miszerint "az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója". A különböző országok közötti ügyek megítélése attól függ - mondta a parlamentben -, melyik oldalról nézik azokat. Ez azzal összefüggésben hangzott el, hogy Abe ismét kilátásba helyezte, felülvizsgálják a szigetországnak azt az 1995-ben közzétett hivatalos bocsánatkérését, amelyet az ázsiai országoknak a II. világháború idején okozott szenvedés miatt fogalmazott meg. A bocsánatkérés Murajama Tomiicsi, szocialista párti miniszterelnök kormányzása idején született, s Abe már nem sokkal tavaly decemberi megválasztása után jelezte, hogy azt a maga részéről egy 21. századi, "előremutató" közleménnyel helyettesítené.

Kína legfájóbb pontja az 1937-es nankingi mészárlás, ahol hat hét alatt negyedmillió civilt gyilkoltak meg, és Japán máig minden évben legfelső szinten tiszteleg a felelősök hamvait tartalmazó szentélynél

A kínai állami hírügynökség most a Merriam-Webster szótár meghatározását ismertette az agresszió fogalmára, s utalt arra a Japán által a II. világháború idején meghirdetett, Kelet-Ázsia közös fejlődését szolgáló koncepcióra, amely ürügyül szolgált Kína és szomszédjai megszállására, illetve elfoglalására. "A koncepció azonban halált, nyomort és tragédiát hozott Kína és a Koreai-félsziget népeinek megítélése szerint" - szól a kommentár, s arra figyelmezteti a japán kormányfőt és az ország politikusait, hogy hiába igyekeznek a japán megszállásról kialakult egységes nemzetközi megítélést megváltoztatni, ez nem segíti őket abban, hogy igazolják hadseregfejlesztésük indokoltságát. Abe Sindzó kijelentését bírálta az Aszahi Simbun című japán baloldali napilap is, amikor azt írta, kezdeti visszafogottságát követően megmutatta igazi arcát a nacionalista Abe Sindzó, akinek keményvonalas diplomáciája tovább ronthatja Tokió kapcsolatát a szomszédos államokkal.

Az amerikai The Washington Post a hét végén szerkesztőségi cikket szentelt Abe parlamentben tett kijelentésének, s már címében utalt rá, a kormányfő képtelen szembenézni a történelemmel. "Dél-Korea és Kína vezetői dühösen reagáltak, s tették ezt joggal" - írja a lap. "Igen - teszi hozzá - a történelmet mindig újraértelmezik, de ott vannak a tények. Japán elfoglalta Koreát, elfoglalta Mandzsúriát, majd egész Kínát, s elfoglalta Malájföldet. Agressziót követett el." A The Washington Post felteszi a kérdést, "miért van az, hogy évtizedekkel az után, hogy Németország őszintén szembe nézve a történelemmel, megszilárdította helyét Európában, néhány embernek oly nehéz elismerni a tényeket Japánban?"

Kínában több mint 1400 embert ítéltek legalább öt év börtönbüntetésre, mert részesei voltak illegális kölcsönügyleteknek, s négyezer felett van azoknak a száma, akik ugyanezért ennél kisebb büntetést kaptak - tájékoztatott a pekingi közbiztonsági tárca illetékese pénteken.

A magánszemélyektől felvett hitel Kína-szerte jellemző finanszírozási módja vállalkozásoknak, ám amikor ezek csődbe mennek, s nem ritkán vezetőik el is tűnnek a hitelezőik szeme elől, komoly probléma keletkezik - ami időnként gyilkosságokhoz vezet.  A kis- és közepes vállalkozások gyakran közvetítőkön keresztül szerzik a hitelezőket, s e közvetítők természetesen jutalékért dolgoznak. Előfordul, hogy megbízóik 70 százalékos, vagy még annál is nagyobb éves kamatot ígérnek. A rendőrség a kulcsemberekre összpontosított, amikor 2011-ben megkezdte átfogó kampányát, elsősorban az illegális hitelszervezők elfogására. Ők helyenként nyilvánosan is hirdették a potenciális hitelezőknek a kedvező befektetési lehetőségeket. Rajtuk keresztül a hatóságok az ügyletek két végpontjához is eljutottak.

Tu Jin-fu, a közbiztonsági minisztérium különleges csoportjának vezetője egy pekingi tájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy egy határon túl maguk az uzsorakamat reményében kölcsönzők is összeütközésbe kerülhetnek a törvénnyel. Tavaly nagy nyilvánosságot kapott a délkelet-kínai Vencsou neves vállalkozójának ügye, amely a bíróságon halálos ítélettel ért véget. A 31 éves Vu Jing fő bűne illegális pénzalap gyűjtése volt 2005 és 2007 között. Összesen 770 millió jüant (29 milliárd forint) sikerült törvényellenes módon befektetőktől begyűjtenie. A végrehajtandó halálbüntetést a közvélemény túlzónak érezte és ennek nagy számban hangot is adott. A legfelsőbb bíróság végül két évre felfüggesztette a legsúlyosabb büntetés végrehajtását, vagyis lényegében életfogytig tartó szabadságvesztésre módosította az első fokú ítéletet.

A kínai törvények szerint "illegális alapgyűjtésnek" minősül, ha a magánszemély 200 ezer jüannál (7,5 millió forint) nagyobb összegű kölcsönt kap, vagy 100 ezer jüan kárt okoz hitelezőjének. Vállalkozások között az összeghatárok milliós nagyságrendűek. Egyes szakértők 2-4 ezer milliárd jüanra teszik az illegális hitelek mértékét az országban, vagyis ezek a hivatalos, banki hitelállománynak akár a 7 százalékát is kitehetik. A hatóságok igyekeznek a törvénytelen magánhitelezések terjedését meggátolni, miközben - belátván, hogy a gyakorlat nehezen száműzhető a gazdaságból - új rendjének kialakításán, szabályain is dolgoznak.

Két huszonéves tibeti szerzetes felgyújtotta magát a délnyugat-kínai Szecsuan tartomány Apa megyéjének Kirti kolostorában. Imát mondtak értük, holttestüket pedig csütörtökön elhamvasztották - jelentette az amerikai székhelyű Szabad Ázsia Rádió és a Free Tibet szervezet londoni központja.

A 20, illetve 23 éves szerzetes még szerdán követte el az öngyilkosságot a kolostor területén, ismeretlen körülmények között. Más források szerint egy 23 éves nő a közeli Rangtang megyében velük egy napon végzett magával. 2009 tavasza óta több mint százan vetettek véget hasonló módon az életüknek Tibetben, illetve tibetiek lakta területeken. Tibeti emigráns szervezetek szerint az önégetések tiltakozások a kínai uralom ellen. A pekingi és a helyi tibeti hatóságok ezt részben elismerve azonban úgy vélik, a Tibet elszakítására törekvők veszik rá a többségükben fiatal embereket tettük elkövetésére, hogy napirenden tartsák Tibet függetlenségének ügyét.

Az idén januárban felfüggesztett halálbüntetésre, lényegében életfogytig tartó szabadságvesztésre, illetve tíz év börtönre ítélt egy kínai bíróság két tibetit, mert nyolc embert rávettek arra, hogy gyújtsák fel magukat a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban. A fővádlott épp a Kirti kolostor szerzetese volt, aki a hivatalos beszámolók szerint vallomásában elismerte: a helyi szerzeteseknek és buddhista hívőknek azt hirdette, hogy az önégetés nem ellentétes a buddhista tanításokkal, s akik így lesznek öngyilkosok, azok hősök. Az északnyugat-kínai Kanszu tartományban korábban hat tibetit ítéltek különböző időtartamú szabadságvesztésre egy falusi fiatalember tavaly októberi önégetésében való közreműködésükért.

A szecsuani földrengés után elmaradó adományok is a kínai vöröskeresztbe vetett bizalom elvesztését bizonyítják, ezért a szervezet fokozza erőfeszítéseit megtépázott hírnevének visszaállítására.

A szervezet a múlt hétvégi földrengést követően a több mint 500 millió fő regisztrált felhasználót jegyző Sina mikroblogon sürgette adományozásra a kínai lakosságot. A válaszadók azonban pénztárcáik megnyitása helyett a vöröskeresztet bíráló és becsmérelő üzenetek ezreivel válaszoltak a felhívásra. Az egykor a kelet-ázsiai ország legnagyobb és legmegbízhatóbbnak tartott jótékonysági platformjának hírnevét az elmúlt években sok hangos botrány tépázta meg. Így például - emlegetik fel e napokban a bírálók - a mai napig kérdéseket vet fel a 2008-as szecsuani földrengést követően beérkezett adományok elköltése.

Az adományaik felhasználását nyomon követő kínaiak indokolatlanul magas kiadások miatt elégedetlenkedtek az öt évvel ezelőtti szerencsétlenség ügyében, mondván, hogy a híradásokból kiviláglik: a kínai Vöröskereszt drága sátrakat és felszereléseket szállított a katasztrófa sújtotta térségbe, korrupciót sejtetve az eset mögött. A Csinghua Egyetem egy 2009-es tanulmányában arra is rámutatott, hogy az akkori földrengés után beérkezett adományok csaknem 80 százalékát nem osztották ki közvetlenül, ehelyett a központi vezetéshez került, vagyis végső felhasználását nem lehetett átlátható módon meghatározni. A szervezet Csengtu városában négy éven át "elfelejtette" kiüríteni a földrengés károsultjainak megsegítésére kitett adománygyűjtő dobozokat, így az azokban lévő pénz megpenészedett - számolt be az újabb esetről év elején a kínai sajtó. A szervezet az elmúlt években emellett sok más esetben is az újságok címlapjára került, így egyebek közt az adományokból finanszírozott költséges bankettek, az alkalmazottak abból vásárolt luxuscikkei miatt írtak róla, majd komoly szabálytalanságokat találtak 2011-es költségvetésében, s kiderült, hogy egy évtizede villákat tart fenn a fővárosban munkatársainak kikapcsolódására.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb országos botránya szintén a kínai vöröskereszthez köthető: egy 20 éves, magán Kuo Mej-mej Babynek nevező, a kínai mikroblogokon autóival és luxuscikkeivel feltűnni igyekvő lányról derült ki, hogy ő maga és az őt a fenti ajándékokkal elhalmozó barátja is a szervezethez köthető. A botrányok hatására a vöröskereszthez beérkező adományok értéke mindössze egy év alatt 60 százalékkal esett vissza, s bár fokozott átláthatóságot ígért a szervezet, a bizalmat továbbra sem sikerült teljes mértékben visszaállítania. Hogy helyzetén javítson, a héten a Kuo-ügy felülvizsgálatát ígérték, ez május végén várható, de kérdéses, mennyire tud majd hozzájárulni a bizalom fokozásához.