A városkörnyéki sertéstenyészetek túlzsúfoltsága lehetett a március eleji tömeges disznóelhullás fő oka, ekkor több mint 16 ezer állatot halásztak ki Sanghaj fő folyójából.

A sina.com hírportál jelentése szerint a Sanghajt környező sertéstelepeken nevelt állatok száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, 2012-ben éves szinten már 7,5 milliót tett ki. A kínai lakosság folyamatosan növekvő sertéshús-fogyasztása és az árak emelkedése miatt a helyi gazdálkodók minden lehetséges módot kihasználnak állományuk növelésére. A prognózisok szerint ráadásul a sertéstenyésztés hosszú távon is a jövedelmező ágak közé tartozik az országban: a kínai lakosság az évtized végére a mostaninál 20 százalékkal több, mintegy 60 millió tonna disznóhúst fogyaszthat. Az állomány bővülésével párhuzamosan a telepek alapterülete ugyanakkor nemhogy nőtt volna, hanem a helyi kormányok ingatlanpolitikájának következtében jelentősen csökkent, s ezzel a sertések tömeges megbetegedésének a kockázata is jelentősen megnőtt.

A problémára a szakemberek már korábban felhívták a figyelmet a helyi sajtóban, egy állatorvos pedig év elején megerősítette: a korábbi évek átlagánál több állat hullott el a téli-kora tavaszi időszakban a térségben valamilyen betegség következtében. Amennyiben a helyzeten nem változtatnak rövid időn belül, a március eleji esetet könnyen újabbak követhetik. Korábban azt feltételezték, hogy az állatok a fokozott ellenőrzések és szigorú büntetések miatt kerültek hirtelen tömegesen a vízbe, az illegális kereskedők a betegség miatt elhullott sertések húsát ugyanis a feketepiacon értékesítették. A kereskedés ellen a sanghaji hatóságok fokozott harcot hirdettek, s az elmúlt hónapokban több tucat embert ítéltek börtönbüntetésre.

Korrupciós félelmek miatt nem adományoznának a szecsuani földrengés áldozatainak a hongkongi lakosok, a szerencsétlenül jártak pedig közben a segélyek lassúságára panaszkodnak.

A múlt hétvégi szecsuani földrengésnek legalább 193 halálos áldozata és több mint 14 ezer sebesültje volt, tízezrek váltak hajléktalanná. Az áldozatok megsegítése komoly társadalmi vitát váltott ki Hongkongban. A különleges igazgatású terület vezetése 13 millió dollár értékű segély küldését helyezte kilátásba, azt ugyanakkor szerda délelőtt nem szavazta meg a törvényhozás. Az elutasítás oka a hongkongi közvélemény és a képviselőik által az elmúlt napokban többször hangosan is kifejezett kétely azt illetően, hogy a felajánlott pénzösszegek valóban eljutnak-e a rászorulókhoz, vagy a hongkongi adófizetőktől a korrupt kínai hivatalnokok zsebébe vándorolnak.

A közhangulatot jól mutatja, hogy a South China Morning Post hongkongi napilap internetes közvélemény-kutatásában a válaszadók több mint 90 százaléka fogalmazott úgy, hogy nem támogatja adomány küldését Kínának. Az ellenzők tábora internetes kampányokban szólít fel, hogy adjanak minél többen hangot elégedetlenségüknek a tervezett segéllyel kapcsolatban, ezzel is nyomást gyakorolva a vezetésre. A szkeptikusok megemlítik, hogy az öt évvel ezelőtti szecsuani földrengés után hongkongi forrásból finanszírozott projektek közül tucatnyi a mai napig nem készült el, egy adományokból felépített iskolát pedig tavaly - a hongkongiak megkérdezése nélkül - lebontottak, hogy a helyére bevásárlóközpontot építsenek.

A hétvégi szerencsétlenség utáni negyedik napon a szecsuani emberek az adományok megérkezésének lassúságára panaszkodnak. Kínai sajtóértesülések szerint a központi területektől messzebbre fekvő helyek, így a kisebb, elszigeteltebb falvak és települések lakói napok óta várnak a segélyek megérkezésére, s volt olyan hely, ahol verekedés tört ki a megmaradt ivóvízkészletek megszerzéséért. Az internetező közösség közben a kínai nagycégek által felajánlott összegeket elemzik és bírálják. A Tencent kommunikációs óriáscég például eredetileg ötmillió jüan (185 millió forint) segélyt küldött Szecsuannak, ezt a netezők nyomására 20 millióra növelte. Meglepetésre - és a mikroblogolók elismerését kiváltva - több nagy külföldi cég is jelentős összegekkel járul hozzá a helyzet rendezéséhez: az amerikai Apple és a tajvani Foxconn 50 millió jüant, a dél-koreai Samsung 60 milliót ajánlott fel.

A hongkongi szülők elkényeztetik gyerekeiket, akik ezért túlságosan önteltté és agresszióra hajlamossá válnak - figyelmeztet egy friss tanulmány.

A hongkongi City University (CU) által készített felmérés 9400 iskolás saját magáról és a világról alkotott nézetét vizsgálta, valamint azt, hogy céljaik eléréséhez milyen eszközöket tartanak elfogadhatónak. A válaszok alapján a hongkongi gyerekek kiemelkedő fokú önteltséget mutattak: egy 14 pontos skálán átlagosan 3,89 pontot ütöttek meg. Az amerikai gyerekek ugyanezen a teszten 2,9, az ausztrálok 2,8, a britek 2,36 pontot értek el. A tudományosan először megerősített trendet a jelentés készítői elsősorban a szülők hozzáállásának tudják be, mondván: azok túlságosan is óvni próbálják gyermekeiket, és mindent megadnak nekik, elkényeztetve ezzel csemetéiket. 

A magukat biztonságban és a figyelem középpontjában érző gyerekek önzőek és céljaik eléréséhez akár erőszakhoz is folyamodnak. A legagresszívabb gyermekek azok, akik az átlagnál jóval magasabb fokú önteltséget mutatnak - olvasható ki a statisztikákból.  A felmérés szerint az iskolások 16 százaléka mutatott hajlamot agresszióra Hongkongban, miközben arányuk az Egyesült Államokban csupán 10 százalék.

Legalább 21 ember, köztük egy rendőr meghalt az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen rendőrök és fegyveresek között kirobbant összecsapásban - közölték szerdán a helyi hatóságok.

A Tianshan Net kormányzati weblap szerint a terület nyugati részén fekvő, többségében muszlim ujgurok lakta Kasgar városhoz tartozó Bacsu körzetében a rendőrség - bejelentés alapján - egy illegális helyi fegyvergyártó műhelyre készült lecsapni, amikor a tűzpárbaj a hatóságok és a fegyveresek között kitört. Úgy tudni, a lakóközösség biztonságát ellenőrző három embert túszul ejtettek, majd fogva tartóik megölték őket. A lakóházat később felgyújtották. Az akciónak sebesültjei is vannak. Az első jelentések 15 halottról szóltak, de állítólag később további hat "bűnözőt" lelőttek. Az áldozatok között rendőrök is vannak. Az eseményt terrorcselekménynek nevezi a közlemény.

A muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai, az északnyugat-kínai, körülbelül 21 milliós Hszincsiang-Ujgur autonóm terület őslakói jelenleg a terület népességének megközelítően 45 százalékát adják. Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal, esetenként terrorcselekményekkel hívják fel magukra a figyelmet ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok is, illetve a terület elszakadását hirdetők. Az utóbbi évek legsúlyosabb, közel 200 halálos áldozattal és csaknem 1700 sérülttel járó zavargása 2009 júliusában történt, amikor a terület székhelyén, Urumcsiban a han kínai lakosságra támadtak ujgurok. A városban rombolásokkal, gyújtogatással jelentős károk keletkeztek, az ügyben több halálos ítélet született.

Szólj hozzá!

Címkék: ujgur

Nem engedik a szecsuáni földrengés helyszínére a hatóságok azt az újságírót, akit a 2008-as földrengéssel kapcsolatos nyomozása miatt korábban három év börtönre ítéltek.

A South China Morning Post című hongkongi napilap állítása szerint Huang Csi - sok ezer más honfitársához hasonlóan - a helyszínen zajló mentési munkálatokban kívánt segédkezni, ezt azonban a hatóságok "korábbi tevékenységére" hivatkozva nem engedélyezték.  A Szecsuán tartomány fővárosában, Csengtuban élő Huangot a földrengés sújtotta övezet határán állították meg, s szállították vissza lakóhelyére, ahol egy éjszakát a rendőrőrsön kellett töltenie. A férfi elmondása szerint a rendőrök tudtak jöveteléről, és hiába bizonygatta, hogy csak adományt hozott és segíteni akar, nem engedték a helyszínre.

Huang Csi neve az öt évvel ezelőtti, több mint 88 ezer halálos áldozatot követelő, szintén Szecsuánt sújtó földrengés után vált ismertté a nemzetközi sajtóban. A férfi az akkori szerencsétlenség után kiterjedt nyomozásba kezdett az eset körülményeit illetően, s többek között tanácsot adott azoknak a családoknak, akik gyermekük halála miatt bíróság előtt kívánták beperelni a helyi hatóságokat. A szülők súlyos visszaéléssel vádolták a helyi hivatalnokokat, mondván az előírásokat figyelmen kívül hagyva veszélyesnek minősülő helyre építtették az iskolát, amely a földmozgás következtében összeomlott. Csít hivatalosan államtitkok illegális birtoklása miatt ítélték el, jóllehet jogi képviselői azt igyekeztek bizonyítani, hogy csupán a mindenki számára elérhető forrásokból tájékozódott.

Nem csupán Huang autóját, de minden más, engedéllyel nem rendelkező járművet is kitiltottak a földmozgás helyszínéről a hatóságok, mondván ezzel a torlódásokat kívánják elkerülni. "Aktivisták" szerint a vezetés attól tart, hogy a 2008-ashoz hasonló korrupcióra és visszaélésre derülhet fény, ha "kívülállókat" is beengednek a területre - írta a South China Morning Post.

Kínai őrhajók a Kelet-kínai-tengeren végzett rutinjárőrözés közben a Tiaojü-szigetek körüli vizeken japán hajókra bukkantak - közölte a kínai állami óceánügyi hivatal tájékoztatása alapján a Hszinhua hivatalos hírügynökség kedden.

A hivatal közleménye szerint, amint a három kínai hajó felfedezte a japánokat, további öt hajót vezényeltek a térségbe. A nyolc hajó különböző szögekből figyeli a japán hajókat - tudatja a hivatali közlemény. Sajtójelentésekből ismert, hogy egy japán jobboldali csoport, a Ganbare Nippon tagjai indultak útnak a japánul Szenkaku-szigetekként ismert, vitatott hovatartozású területhez. Úgy tudni, a hajók fedélzetén több mint 80 aktivista van, s a japán parti őrség több hajója kíséri őket. Tavaly ugyanez a csoport szállt partra a szigeteken, kiváltva a kínaiak heves tiltakozását. A japán kormány hivatalosan nem engedélyezi, illetve engedélyhez köti a partraszállást a szigeteken. A csoport ezúttal állítólag nem készül a szigetekre, csupán körbe akarja hajózni azt.

image

 Kína tavaly szeptember óta most küldött a legnagyobb számban hajókat a lakatlan szigetekhez, amelyek többségét 2012 őszén Japán államosította. Peking és Tokió között azóta az elmúlt évtizedek legsúlyosabb diplomáciai válsága alakult ki. Tokió nem hajlandó vitát nyitni a kérdésben, miközben Peking határozottan azt állítja, hogy a szigetek ősidők óta Kína területének szerves részét képezik, azok feletti szuverenitása jogi és történelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen. Azt sem ismeri el, hogy a szigetek japán ellenőrzés alatt állnának, ezért hajóival rendszeres járőrtevékenységet folytat a térségben. A felek folyamatosan provokációval vádolják egymást.

Japán kész erőt alkalmazni az újabb kínai területsértések megakadályozása érdekében - közölte kedden Abe Sindzó japán kormányfő, nem sokkal azután, hogy nyolc kínai járőrhajó lépett be az ország parti vízeire egy vitatott kelet-kínai-tengeri szigetcsoport közelében. Abe a parlamentben egy kérdésre válaszolva azt mondta, természetes lenne, ha Japán erőt alkalmazna, amennyiben a kínaiak megpróbálnának partra szállni a Tokió fennhatósága alá tartozó, de Peking által magáénak követelt Szenkaku- (kínaiul Tiaojü-) szigeteken.

Cat and mouse: a Chinese marine surveillance ship (top) tries to approach one of the Japanese fishing boats (bottom), with a Japan Coast Guard vessel between them.

A keddi behatolás miatt - amely a legsúlyosabb volt azóta, hogy a szigetek tavaly szeptemberi államosítása óta elmérgesedett a két ország viszonya - a japán külügyminisztérium behívatta Kína tokiói nagykövetét, és tiltakozást nyújtott át neki. Szuga Josihide kormányszóvivő sajtótájékoztatóján "rendkívül sajnálatosnak és elfogadhatatlannak" nevezte a történteket. Szuga nem bocsátkozott találgatásokba a behatolás okát illetően, de megfigyelők szerint az is szerepet játszhatott a kínai lépésben, hogy japán kormánytagok és képviselők a napokban látogatást tettek a vitatott Jaszukuni-szentélyben, amely Peking szerint a szigetország militarizmusának a jelképe. A szigeteket egyébként a kínai hajók mellett a Ganbare Nippon (Hajrá, Japán!) nacionalista szervezet bárkái is megközelítették kedden. A szervezet közlése szerint csak a környező halászati területeket akarják felmérni, de korábban a nacionalisták már végrehajtottak egy engedély nélküli partraszállást a szigeteken.

 Peking kedden határozottan tiltakozott amiatt, hogy japán aktivisták a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigeteihez hajóztak. A térségben egy kínai flotta folytatja járőrözését. A külügyminisztérium szóvivője, Hua Csun-jing "törvénytelennek" és "bajkeverésnek" nevezte a keddi akciót, amelynek során mintegy 80 japán jobboldali aktivista hajókon közelítette meg a kínaiul Tiaojü-, japánul Szenkaku-szigeteket. Cseng Jung-hua, Kína tokiói nagykövete Kavai Csikaó japán külügyminiszter-helyettessel találkozva külön is tiltakozásának adott hangot "a területekre történt (japán) behatolás" miatt, és követelte, hogy valamennyi japán hajó hagyja el a sziget körüli vizeket. A kínai diplomata egyúttal visszautasította Japán tiltakozását amiatt, hogy kínai őrhajók léptek be e vizekre.

 A nap folyamán korábban kínai hivatalos közlés szerint három kínai hajó rutinjárőrözés közben figyelt fel a japán hajókra, s az óceánügyi hivatal erősítésként további öt hajót küldött a kelet-kínai-tengeri helyszínre, hogy "megvédje az ország területét". A hivatal legfrissebb tájékoztatása szerint a kínai flotta kiszorította a szigetek körüli vizekről a japán halászhajókat, "meghiúsítva a jobboldali japán szélsőségesek" célját. A jelentés szerint a kínai hajók folytatták járőrözésüket.

Kétezer-ötszáznál is több utórengése volt eddig a szombat reggeli 7-es erősségű földrengésnek a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban, és jelenleg is állandóan ismétlődő, kisebb erejű földmozgások vannak a térségben.

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a legerősebb utórengés 5,9-es fokozatú volt. A hivatalos adatok szerint legalább 192-en meghaltak, csaknem 12 ezren megsérültek, több mint 800-an vannak súlyos állapotban. A hatóságok 23 embert eltűntként tartanak nyilván. A károsultak számát 1,7 millióra teszik. A vasárnapig teljesen elzárt 60 ezres lélekszámú Paohszingből több tucat halottat és több mint 2500 sérültet jelentettek. A nehezen megközelíthető, környező hegyi településekhez vezető utakat újabb és újabb hegy- és sziklaomlások, földcsuszamlások teszik járhatatlanná. Paohszingben csaknem valamennyi ház összeomlott, azok is, amelyeket a 2008-as, szintén szecsuani földrengés után építettek. A lakosok közül sokan veszettek sok vért, s mielőbbi műtétre lenne szükségük. Volt akin életmentő operációt kellett elvégezni érzéstelenítés nélkül. Az amputációkat azonban a mentőorvosok az adott körülmények között nem vállalják.

sichuanquake.jpg

Riporterek találkoztak tiltakozókkal is, akik azt panaszolták, hogy harmadik napja vannak víz, élelem és fedél nélkül. A kínai hadsereg két helikopterről hétfőn dobott le először vizet és instant tésztaleveseket tartalmazó - összesen 2,6 tonna súlyú - csomagokat. A kínai külügyi szóvivő korábban közölte, hogy egyelőre nincs szükség a nemzetközi közösség segítségére. Ugyanakkor 198 orosz mentő már útban van Paohszing felé. Az eddigi jelentések szerint a katasztrófa sújtotta térségben legkevesebb 26 ezer 400 épület dőlt romba, 214 víztározó sérült meg. A szakemberek továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az első 72 órában van a legnagyobb esély arra, hogy a romok alól élő embereket ássanak ki, de a gyakorlatban, a körülményektől függően, ez az idő hosszabb is lehet.

A kínai kormány egymilliárd jüan, míg a kommunista párt központi bizottsága 3 millió jüan segély folyósításáról döntött (1 jüan = 37 forint). Országszerte megindult az adományok gyűjtése, az interneten vasárnap estig több mint 60 ezren 80 millió jüan feletti összeget adtak össze, a Vöröskereszt 51 millió jüant gyűjtött. Tajvanból 1 millió dollár értékű támogatásról biztosították a rászorulókat. Lusan, ahol a földrengés epicentruma volt, 200 kilométerre helyezkedik el a 2008. évi pusztító erejű vencsuani földrengés helyszínétől. Akkor 87 ezer ember vesztette életét.

Kínában a gazdasági növekedéssel és a modernizálódással párhuzamosan robbanásszerűen nőtt a vallásos és babonás emberek száma, akik a mind bonyolultabbá váló világban keresnek kapaszkodót - nyilatkozott a vallási ügyekért felelős hivatal vezetője.

Vang Cuo-an a kínai reformokkal és társadalmi változásokkal foglalkozó állami újság, a Hszüehszi Zsipao hétvégi számában azt hangsúlyozta: a hiedelmeket és babonákat fel kell számolni. Nyilatkozata azért fontos, mert a kínai vezetők nagyon ritkán beszélnek nyilvánosan a kormányzat valláspolitikájáról.  - Jelenleg mintegy százmilliót tesz ki a vallásos és különféle hiedelmeket vallók száma, felük keresztény vagy muzulmán, a másik felét buddhisták vagy taoisták alkotják - mondta Vang, elismerve ugyanakkor, hogy a valós adat ennél valószínűleg magasabb. Nem hivatalos becslések háromszoros adatot emlegetnek.

- A marxizmus eszméit követő kormánypártként segítenünk kell a lakosságot a helyes világlátás kialakításában, s hogy a születéssel, öregedéssel, betegségekkel és halállal, valamint a szerencsével és szerencsétlenséggel kapcsolatos kérdéseket tudományos alapokon közelíthessék meg - fogalmazott Vang. Ez ugyanakkor hosszú folyamat, amelyhez türelem, kitartás és kemény munka szükséges. A gyors és erőszakos változtatás kikényszerítése fordított hatást eredményezhet - tette hozzá a vallási ügyekért felelős hivatal vezetője. Vang elismerően szólt a vallásosság társadalmi szerepéről, mondván, hogy segíthet a béke és harmónia fenntartásában. Hozzátette ugyanakkor, fontos, hogy az emberek ne legyenek félrevezetve.

A trópusi klímájú dél-kínai Szanja a legkedveltebb Kínán belüli turistacélpont, a külföldi turisták ugyanakkor legnagyobb számban a keleti Sanghaj városa iránt érdeklődnek.

A hotel.com internetes oldal kelet-ázsiai részlegének összesített, 2012 egészére vonatkozó statisztikáit a China Daily napilap idézi. Az adatok szerint a  Kínán belüli utakat figyelembe véve az ország legdélibb, Hajnan-tartományban lévő, ötcsillagos szállodáiról és trópusi klímájáról ismert Szanja városa bizonyult a legkedveltebb turistacélpontnak a tavalyi év során. Szanjára több mint 11 millióan látogattak el 2012-ben, 19,2 milliárd jüan (711 milliárd forint) bevételt hagyva maguk után. A bronzérmes a pandáiról híres Szecsuán tartománybeli Csengtu, valamint az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírját és az azt védő sokezer agyagkatonát elszállásoló Hszien város. 

P1010016

A kép forrása a szecsuan.blog.hu

A kelet-ázsiai országba látogató külföldiek a statisztikák szerint továbbra is a nagyvárosokat keresik fel legnagyobb számban. Toplistájukat a kelet-kínai Sanghaj vezeti, ezt a főváros, Peking, majd Kuangtung tartomány székhelye, Kuangcsou követi. Az első tíz helyezett közé kínai mértékkel kisebbnek számító, természeti látványosságairól ismert városok, így Hangcsou és Szucsou is bekerült. A nagyvárosok előnyben részesítésének trendje várhatóan a jövőben is fennmarad, ezt a 72-órás vízummentesség, Pekinget és Sanghajt érintő idén év eleji bevezetése is erősítheti majd.  A beutazó turistákat a nemzetközi összehasonlításban olcsónak számító hotelárak is bevonzhatják - írja a China Daily. Az ötcsillagos szállodaárak a kínai nagyvárosok közt Kuangcsouban a legolcsóbbak, 1200 jüan körül alakulnak, ennél átlagosan 100 jüannal drágább a pekingi, 170 jüannal pedig a sanghaji felsőkategóriás szobák napi ára. Az átlagos belföldi turisták az olcsóbb szállásokat részesítik előnyben, erre átlagosan napi 655 jüant hajlandóak költeni. 

A felmérés a kínai turisták legkedveltebb külföldi célpontjait külön részletezi. Ezek szerint legnagyobb számban Hongkongba, Las Vegasba és New Yorkba utaztak tavaly. A legkedveltebb húsz célpont közt többségben vannak a térségbeli, valamint az észak-amerikai célpontok, európai város mindössze kettő, a 11. és a 12. helyezet Párizs és London szerepel a felsorolásban.

A reformokkal hozta összefüggésbe az első három havi gazdasági növekedésre vonatkozó, várakozásoktól elmaradó adatokat a központi bank kormányzója Kínában.

A jegybank honlapjára feltöltött közlemény szerint Csou Hsziao-csuan a Nemzetközi Valutaalap washingtoni ülésének kapcsán nyilatkozott a belföldi gazdaság helyzetéről. Reálisnak és megfelelőnek nevezte a gazdaság első negyedévben produkált növekedési ütemét, amelynek 7,7 százalékos értéke elmaradt az előző negyedév 7,9 százalékos ütemétől, és nem érte el az elemzők által várt 8 százalékot.  Csou szerint a bruttó hazai termék növekedésének lassulása a strukturális reformok végrehajtása által követelt szükségszerű áldozat. A világ második legnagyobb gazdaságánál a jelenleg fő célkitűzésnek tartott reformok végrehajtása nem jár mindig egy rugóra a gazdaság bővülésével, a hosszú távú kiigazítások véghezviteléhez ugyanakkor fel kell áldozni a rövid távú növekedést - mondta a jegybanki kormányzó. 

A szerkezetátalakítás jó ütemben halad: az első negyedévben múlta felül például először a szolgáltatói szektor a termelőipar részesedését a gazdaság összetételén belül. A kormányzó úgy fogalmazott: a kínai gazdasági növekedés stabil, ehhez elfogadható mértékű inflációs ráta járul, az első negyedévben a globális gazdasági bizonytalanságok ellenére is sikerült a makrogazdasági szabályozást megerősíteni. A központi bank egy másik, szintén a hétvégén közzétett közleményében a kormányzó szavaival összhangban úgy fogalmazott: a közép- és hosszú távú növekedést alátámasztó gazdasági ösztönzők beindítására koncentrál, és ez a politika rövid távon is érzékelteti - nem feltétlenül pozitív - hatását.

Száz fölé emelkedett a H7N9 típusú madárinfluenza vírussal fertőzöttek száma Kínában a hét végére; közülük húszan haltak bele a fertőzésbe, míg 12-en gyógyultan távozhattak a kórházakból - jelentette a kínai média hétfőn.

Továbbra is jellemzően Kelet-Kínában terjedt a vírus, amelynek pontos eredetét és a fertőzés módját még mindig nem ismerik a szakemberek. A kínai hatóságok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kitart álláspontja mellett, miszerint a rendelkezésre álló kutatási eredmények azt igazolják, a H7N9 nem, vagy csak rendkívül különleges körülmények között terjed emberről emberre. A napokban megérkezett Kínába a WHO nemzetközi kutatócsoportja, amely az ottani szakértőkkel együtt keresi a rejtélyes kórral kapcsolatos kérdésekre a választ. Az amerikai, európai és ausztrál szakemberekből álló csoport eredményeit a későbbiekben fogják nyilvánosságra hozni. 

 A 12 gyógyult betegről elmondták, hogy további hat hétig rendszeres kontrollvizsgálatokon kell átesniük. Hozzátették: a fertőzöttek nagy része idős és más krónikus betegségben szenved, például szív- vagy cukorbeteg, ezért az ő kezelésük bonyolultabb feladat.

Komoly emberi jogi problémák vannak az Egyesült Államokban, amely ismét a világ bírájaként tüntette fel magát e területen, anélkül, hogy egy szóval is megemlékezett volna a maga helyzetéről - fogalmaz a kínai kormány által vasárnap kiadott emberi jogi jelentés.

Peking 1998-ban jelentette meg először a maga "emberi jogi jelentését", kizárólag az Egyesült Államokra vonatkozóan. A lépés válasz az amerikai külügyminisztérium 190 ország emberi jogi gyakorlatát évente elemző dokumentumára. A kínai irat nyílt, leginkább az Egyesült Államokban publikált adatokra, hozzáférhető információkra hivatkozva bírálja az amerikai helyzetet. A terjedelmes dokumentum 2012-re szólóan külön fejezetben foglalkozik az amerikai polgároknak a korábbinál szorosabb megfigyelésével, a lőfegyverekkel elkövetett erőszakos bűncselekmények szaporodásával, a politikát és a választásokat befolyásoló pénz szerepének növekedésével, a szegénységgel és a jövedelmekben megmutatkozó növekvő különbségekkel, valamint a külföldi országokban elkövetett amerikai jogsértésekkel.

A kínai jelentés kitér a nők sérelmére elkövetett bűncselekményekre, a rasszista és vallási alapú megkülönböztetésekre, a gyermekek jogainak megsértésére, a bűncselekményekkel gyanúsítottakkal szembeni és a fegyintézetekben előforduló erőszakra. Peking Washington szemére veti azt is, hogy nem csatlakozott egy sor - szám szerint négy - emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-egyezményéhez, vagy nem ratifikálta azokat. Az amerikai fővárosban pénteken nyilvánosságra hozott jelentés például amiatt bírálja Pekinget, mert állítása szerint Kínában folytatódtak a politikai aktivisták és jogvédők elleni fellépések, továbbra is jellemző a másként gondolkodók, illetve családtagjaik, támogatóik elhallgattatása, véleménynyilvánításuk és gyülekezésük korlátozása.

Szólj hozzá!

Címkék: jog

Legkevesebb 124 halottja és több mint 3000 sérültje van a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban szombat reggel bekövetkezett 7-es erősségű földrengésnek - jelentette a kínai központi televízió.

A súlyos sérültek számát kétszáz körülire teszik. A térségben 140 ezer ember vált hajléktalanná, és vár arra, hogy elköltöztessék. A mentők szerint mind a halálos áldozatok, mind a sérültek számát illetően növekedésre kell számítani. A földrengés epicentruma a föld felszíne alatt mindössze 13 kilométerrel volt Lusan megyében. Késő délutánig több tucat 3-as erősség feletti utórengést is regisztráltak. A mentési munkákban 7500 rendőr és katona, valamint tűzoltók és civilek vesznek részt. Orvosok, egészségügyi dolgozók kétezer feletti létszámban látják el a sérülteket. A televízióban sátorkórházak felállítását, esetenként újraélesztési kísérleteket mutattak.

Helyszíni jelentések szerint a legsúlyosabban érintett területen gond a vízellátás, nincs távközlési összeköttetés. Három járásban nincs se víz, se áram, összesen csaknem 280 távközlési bázisállomás vált használhatatlanná. Megkezdték a környező településekhez vezető elzárt utak felszabadítását. Egy katonákat szállító teherautó a katasztrófa helyszínére igyekezve eddig ismeretlen okból egy folyóba zuhant, többen meghaltak. A mentők helyszínre jutását segítendő, a mikroblogokon az utak szabadon hagyására figyelmeztető üzenetek hívnak fel. A helyszínre érkezett Li Ko-csiang miniszterelnök és részt vett a katasztrófa-elhárítási központ megbeszélésén. A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az első 24 óra rendkívül fontos az emberéletek megmentése szempontjából, ezért azt kérte, hogy a mentők erre a feladatra összpontosítsanak. A hírek több tucat embernek a romok alól történt kiszabadításáról számolnak be. A filmfelvételeken látható, hogy a régi építésű házak teljesen romba dőltek, az újabbak súlyosan megrongálódtak.

A legsúlyosabban érintett járások Longmen és Csingzsen. A 3000 lelkes Kucseng falu épületeinek 95 százaléka alkalmatlanná vált arra, hogy lakjanak bennük, az öreg házak a földdel váltak egyenlővé.  Az epicentrumtól mindössze 47 kilométerre lévő rezervátumból, ahol óriáspandák élnek, nem jelentettek sem személyi sérüléseket, sem pandákat ért kárt.  A huszadik század kezdete óta összesen 12, a Richter-skála szerinti 5-ös, vagy annál erősebb földmozgás jegyeztek fel a térségben. Köztük a legpusztítóbb a 2008. évi 8-as erősségű vencsuani volt 87 ezer halálos áldozattal.

Több tucat drogfüggő szökött meg egy dél-kínai kezelőközpontból április elején, többségüket továbbra is keresik a hatóságok.

A hírt csupán a hét végén erősítette meg a kínai rendőrség, miközben az már másfél hete terjed a kínai interneten. A filmbe illő történetet először megszellőztető tianya.cn internetes portál értesülései szerint az eset a dél-kínai Jünnan tartomány Csenhsziong megyéjében történt április első hetében. A helyi, fogdaként és kezelőközpontként is szolgáló létesítményből a szokásos reggeli torna idején 39 fogva tartott drogfüggő szökött meg, annak ellenére, hogy rájuk - legalább is az előírások szerint - három őr is vigyázott, a központot pedig biztonsági ajtók sora zárja. A feltételezések szerint a szökevények fogvatartóik hanyagságát és figyelmetlenségét használták ki, akik a biztonsági ajtókat sem tartották zárva. Az őrökön a kínai internetezők ezrei élcelődnek, őket az eset nyilvánosságra kerülése után felfüggesztették. 

Az elmúlt hét során a menekülők közül 12-őt megtaláltak a hatóságok vagy feladták magukat és visszatértek a központba, a többieket továbbra is keresik, mint ahogyan a történtek körülményeinek vizsgálata is folyik. A szökésben lévők kifejezett veszélyt nem jelentenek a társadalomra, mivel drogfüggőségükből fakadóan kezelik őket, nem pedig valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt tartják fogva őket.  Jünnan tartományt sokszor a kínai drogkereskedelem központjaként is emlegetik, mindenekelőtt a szomszédos Vietnammal, Burmával és Laosszal bonyolított tranzakciói miatt. A sanghaji Fudan Egyetem egy 2011-es tanulmányának nem reprezentatív adatai szerint a felnőtt lakosság akár egyötöde is droghasználó lehet. A tartományi főváros, Kunming Kína HIV-fővárosaként is ismert, a betegség terjedéséhez pedig a drogfogyasztók fertőző tűhasználata is jelentős mértékben hozzájárul.

Több tucat turistalátványosságért kell többet fizetniük a turistáknak Kínában a május elsejei ünnepek közeledtével. Az évente milliók által látogatott világhírű kelet-kínai Nyugati-tónál például 25 százalékkal, a szintén közkedvelt Szecsuán tartománybeli Emej-hegynél pedig 30 százalékkal növelték a belépőjegyek árát.

A jelenség nem csupán a szárazföldi Kína területére jellemző: a hongkongi Disneyland 15 százalékkal, a tajpeji nemzeti palotamúzeum belépői 20 százalékkal drágultak a május 1-jéhez kapcsolódó, Kínában háromnapos munkaszünettel járó szabadság előtt. A sina.com hírportál tapasztalatai szerint is a véletlenszerűen kiválasztott turistalátványosságok nagy része valóban áremelkedéssel várja a május elsejét. A South China Morning Post összeállításából pedig kiderül, van olyan hely, amely megduplázta árait az ünnepekre. Múlt héten a Hunan tartománybeli Fenghuang jelentette be: a Tang-dinasztia idején (618-907) alapított városka nem látogatható ezentúl ingyen, az érdeklődőknek 148 jüanos (1 jüan 37 forint) belépőjegyet kell váltaniuk. A döntés ellen a helyi kereskedők és a kínai internetezők is kikeltek, már több mint 700 ezren szólítanak fel a városka látogatásának bojkottálására.

Fenghuang ősi városa

A drágulások miatt elégedetlenkedők közül sokan fogalmaznak úgy, nem fogják a látványosságokat felkeresni az ünnepek alatt, inkább ingyenes programokat terveznek. Mások azon háborognak, hogy az áremelések a fizetések emelkedését jelentős mértékben meghaladják. A látványosságok üzemeltetői ugyanakkor azzal vágnak vissza: nem emelnek minden évben árat, s régóta ez az első drágítás.

Apjának központi vezetést illető kritikája és a demokrácia melletti kiállása miatt nem járhat egy kislány iskolába Kínában - számolt be az esetről a South China Morning Post hongkongi napilap.

Az újság tudósítása szerint az apa, a 49 éves Csang Lin, az 1989-es Tienanmen téri eseményeknek is részvevője, négyszer ült az elmúlt években börtönben és szolgált munkatáborokban a kínai vezetés bírálata miatt, legutóbb 2009-ben szabadult. A férfit február végén a Hunan tartománybeli Hefejben vették őrizetbe a hatóságok, mondván, nem rendelkezik az ott-tartózkodáshoz szükséges engedélyekkel. Csangot lányával együtt szülőfalujába szállították, onnan múlt hét szombaton tért vissza Hefejbe. Mikor a kislány újra jelentkezett korábbi iskolájában, az igazgató megtagadta visszavételét, azt állítva, hogy "nem tudják garantálni a gyermek biztonságát". 

Zhang Anni

Az eset után több tucat kínai jogvédő és jogász protestált a döntés ellen, az interneten terjed egy, a kislány nevében, egy támogatója által írt, Hszi Csin-ping kínai elnöknek és feleségének címzett levél, amelyben az ország legfelsőbb vezetőjét kérik, segítsen visszamenni neki az iskolába. A levél újra és újra megjelent a kínai interneten az elmúlt hetekben, a cenzorok törlésének ellenére. Ugyanígy, Csang mikroblogfiókját is törölték. A South China Morning Post pénteki számában Csangot idézi, aki "minden reményét feladta" azt illetően, hogy lánya valaha is visszamehet iskolájába. A férfit támogatókat, s az iskola előtt demonstrálókat - mintegy két tucat embert - a hét közepén őrizetbe vették a helyi hatóságok, Csang így úgy döntött, maga is befejezi a demonstrációt. Az ügyben új elem egy "váratlan segítség" felbukkanása, Hung Csi-kun, a tajvani ellenzéki DPP párt tagja ugyanis úgy jelezte, segít Csangnak abban, hogy az eset nemzetközi visszhangot kapjon, és szívesen támogatná azt is, hogy az aktivista kislánya Tajvanon járhasson iskolába.

A pekingi rendőrség őrizetbe vett egy ügyvédet és egy aktivistát, aki azt követelte egy utcai demonstráción, hogy hozzák nyilvánosságra a kommunista párt vezető testületeibe választott tisztségviselők és családtagjaik vagyonnyilatkozatát - tudta meg a hongkongi South China Morning Post című lap.

Az újság pénteki online kiadásában arról is beszámol, hogy nem ez az első ilyen eset, s úgy tudja, legkevesebb nyolc embert tartanak fogva "illegális gyülekezésért" vagy szervezkedés miatt. Legutóbb Ting Csia-hszi ügyvédet vezették el közterületről szerdán este nyolc óra tájban. Ugyancsak szerda este Csao Csang-csing aktivistát is bevitték a rendőrségre a hatóságok. Mindkettőjük számítógépét, telefonjait lefoglalták. Az 1989-es diáklázadás óta veterán aktivistának számító Csao feleségét tájékoztatták férje hollétéről. A lap információi szerint mindkét férfi aktív részvevője és szervezője a vezetők vagyonnyilatkozatának követelő kampánynak, továbbá tagjai az Új Polgár elnevezésű mozgalomnak, amelyet egy jogtudós indított el.

A kampányban részt vevők tavaly december óta szervezik online aláírásgyűjtésüket annak érdekében, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának 205 tagja tegye közzé családja vagyoni helyzetét. Az erről szóló nyílt levél csaknem 7700 eddigi aláírója ezt szükséges lépésnek tartja a korrupció elleni harc jegyében. A követelés elvben összhangban van a KKP tavaly novemberben megválasztott vezetésének sokat hangoztatott céljaival - emlékeztet a hongkongi lap. A cikkíró utal rá, hogy március végén négy aktivistát már őrizetbe vettek, mert a városközpontban transzparensekkel követelték a vagyonnyilatkozatokat. Egyiküket óvadék ellenében szabadon engedték. A kampány egyik kulcsemberét, Szun Han-hujt és egy társát szintén ezen a héten vették őrizetbe - tudatta még elfogása előtt Ting Twitter-üzenetében. Két további társuk hollétéről nem tudnak.

Országos kampány indult Kínában az egész társadalom számára erkölcsi példaképként szolgálók felkutatására - írja a sina.com internetes hírportál.

A kezdeményezés célja, hogy a kínai lakosság erkölcsi normáinak "lökést adjon", a példaképek bemutatásával követendő irányokat mutasson az emberek számára - idézi a sina.com a kampányt bejelentő hivatalos közleményt. A kampányt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilvánosságért felelős, valamint civilizációs osztálya, az össz-kínai szakszervezetek egyesülete, a Kínai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és az Össz-Kínai Nőszövetség közösen jegyzi.  A kezdeményezés célját részletező dokumentum szerint elsősorban olyan példákat keresnek, melyek segítenek a kínai nép hagyományainak és erényeinek a bemutatásában, de ugyanígy kiemelt hangsúlyt kap a kemény munkát, elszántságot felmutatók kiemelése, a "kínai álom" megvalósíthatóságának alátámasztására. A példaképek felkutatásában a lakosság, a helyi kormányok, vállalatok, állami szervek segítségére is számítanak. 

A kampány a márciusban hivatalba lépő új kínai vezetés által meghirdetett irányelveknek az alátámasztója. Hszi Csin-ping kínai elnök már pártfőtitkárrá választása után, tavaly év végén nagyszabású korrupció ellenes harcot hirdetett, emellett a Kommunista Párt regnálását legitimáló erkölcsi alapok megerősítésére szólított fel. Hszi egy korábbi, az Igazság Keresése címet viselő központi pártlapban megjelent írásában úgy fogalmazott: a politika alapja az erkölcs, ami egyben a fejlődés és az előrehaladás gyökere.

A pekingi Tiltott Város, az egykori császári palota, ma Palotamúzeum épületeinek, környezetének átfogó értékmegőrző programjáról döntött a kínai kormány - számoltak be a kínai lapok csütörtökön.

A múzeum kurátora, San Csi-hszing arról számolt be az újságíróknak, hogy egy sor projekttel készülnek a 170 ezer négyzetméteren elterülő, fából készült épületkomplexum, továbbá az 1,8 millió darab műtárgy, kulturális ereklye védelmére. A program része a földalatti raktárak átépítése, a kulturális emlékek helyreállítása és az infrastruktúra felújítása. A jelenlegi problémák egy része éppen a nem hatékony helykihasználás, az elavult infrastruktúra, az elégtelen tűz- és földrengés-védelem, valamint a behatolók elleni megfelelő biztonság hiánya. A tervek szerint az egykori palotavárost 2020-ra - a császári palota fennállásának 600. évfordulójára - első osztályú múzeummá építik. San úgy fogalmazott, hogy a hamarosan kezdődő munka további 600 évre akarja szolgálni Kína e fontos szimbólumát.

 A hagyományos kínai palotaépítészet remekműve 1987-ben került föl az UNESCO világörökségi listájára mint a világ legnagyobb fennmaradt ősi faszerkezetű épületeinek együttese. A Peking központjában található Tiltott Város csaknem 500 évig szolgált a Csing és Ming dinasztiák 24 uralkodójának lakhelyéül, a kínai kormány politikai központjául. 1406 és 1420 között épült, összesen 980 tradicionálisan kínai stílusú épületet foglal magába. A múzeumot 1925-ben alapították, évente több mint 14 millió látogató keresi fel.

1 komment

Címkék: turizmus

Az üzleti utakra igénybe vett kisebb repülőgépek számát tekintve 187-tel Kína vezeti az ázsiai- és csendes-óceáni régió országainak listáját - derült ki a JetNet piackutató 2012-es, szerdán közölt adataiból.

Kína az elmúlt tíz évben 103 százalékkal növelte üzleti repülőgépparkját. A térségben 2002-ben összesen 947 ilyen repülőt tartottak nyilván, 2012-re pedig számuk már elérte az 1566-ot. Az üzleti célú repülés piacát az ázsiai- és csendes-óceáni régióban továbbra is a növekedés jellemzi. Az üzletemberek és vállalatvezetők már ismerik az ilyen gépek által nyújtott szolgáltatások előnyeit - állapította meg a China Daily című lapnak Ted Farid, az amerikai Beechraft Corp repülőgépgyártó vállalat alelnöke. A statisztikák szerint 2008 és 2012 között e repülőgépekből 27 százalékkal több volt a teljesített megrendelés, mint a 2003 és 2007 közötti szállítások mennyisége. 

A térség üzleti utakra használt repülőgépparkjának 58 százaléka sugárhajtású gépekből áll, 42 százalékuk légcsavaros. Utóbbiak népszerűsége növekvőben van. Az üzleti kategóriába többnyire azok a repülőgépek tartoznak, amelyeket jellemzően néhány napos üzleti utakra vesznek igénybe, legfeljebb 1500 kilométeres távolságra - körülbelül két és fél órás repülőútra - történő utazásokhoz. Fontos jellemzőjükként említik a praktikusságot és a kényelmet. Az ilyen gépek között vannak 3-4 ülésesek, de 5-9 ülésesek is.

Mindennapos az elektrosokk, az ágyhoz kötözés, az éhségsztrájkolók kényszeretetése a kínai munkatáborokban, amelyekbe egy kínai magazin adott bepillantást, miközben az ország vezetői e táborok megreformálását ígérik.

A táborok kegyetlen világát a Lens magazin több oldalas írásában mutatja be, mégpedig az északkeleti Liaoning tartomány egyik ilyen - női rabok számára kialakított - létesítményének korábbi hivatalnokait, volt és jelenlegi lakóit, valamint tartományi ügyészeket idézve. Az újság finomítás nélkül számol be a munka általi "átnevelés" során tapasztalható körülményekről, részletezve az engedetlennek tartott bentlakók erőszakos megregulázásának módszereit is. A cikk szerint a nők ágyhoz vagy rácsokhoz bilincselése mindennapos gyakorlat, ezzel gyakran hetekig büntetik őket. Súlyosabb esetben kezüket összekötözve a plafonról lógatják őket, vagy végtagjaiknál fogva láncolják őket az ágyhoz, asztalhoz, szekrényhez úgy, hogy végül a testük "a levegőben lóg". Gyakran alkalmaznak bilincset az éhségsztrájkolók lefogására, a szájukat pedig a nőgyógyászati vizsgálatoknál alkalmazott eszközökkel nyitják ki, és gyakran órákon keresztül hagyják kitámasztva. Az őrök kontroll nélkül alkalmazzák az elektrosokkot is, számos esetben idegi sérülést, testi torzulást okozva. 

Bár a hatályos jogszabályok mindössze 6 órát engedélyeznek, a bentlakóknak gyakran 12-14 órát is dolgozniuk kell egy nap, és ha ezt megtagadják, verésre vagy az említett büntetések egyikére számíthatnak. A munka leggyakrabban mezőgazdasági, ruhagyári vagy más termelőipari robotot jelent, de a korábbi lakók elmondása szerint az is előfordult, hogy útépítésre irányították őket. A nőknek akkor is dolgozniuk kellett, ha terhesen érkeztek a táborba vagy ha megbetegedtek. Utóbbi esetben az orvosi ellátásért a betegnek, illetve családjának kellett fizetnie. A táborokban csupán a legalapvetőbb orvosi felszerelés volt, nem engedték táboron kívüli kórházba a rászorulókat sem. 

A büntető létesítmény egyik volt helyettes vezetője szerint előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer lakosa volt e munkatábornak, évente több mint 100 millió jüan (3,7 milliárd forint) bevételt biztosítottak munkájukkal, de nekik egyetlen jüant sem fizettek. A magazin képeket is közölt, melyeken az egykori lakók kiütött fogaikat, sebesüléseiket, életre szóló bénultságukat dokumentálják. A cikket az elmúlt napokban több tízezren olvasták, hétfő estére viszont lekerült a mikroblogokról, ugyanakkor számos hírportálon továbbra is elérhető. A liaoningi hatóságok nem hagyták szó nélkül az írást, azt ígérve, hogy egy különleges csoport "objektív módon fogja megvizsgálni" a szóban forgó munkatábort, az eredményeket pedig a nyilvánosság elé tárják majd. 

Az 1957 óta működő munkatáborok évek óta vita tárgyát képezik a kelet-ázsiai országban. A kínai vezetőség október elején megígérte, hogy átalakítja az emberi jogokat figyelmen kívül hagyó rendszert. Jünnan tartomány vezetése február elején bejelentette az ottani táborok felszámolását, a déli Kuangtung tartomány pedig szintén megtette az első lépéseket ennek az áldatlan helyzetnek a megszüntetésére.

A pekingi levegőszennyezés elleni fővárosi küzdelem semmit nem ér, ha nem lépnek fel egyidejűleg a környező területek növekvő szénfogyasztása ellen - állapította meg a Greenpeace természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet Kínában is publikált, közelmúltbéli tanulmányában.

A hivatalos kínai statisztikák és a tudományos értékelések is azt igazolják, hogy a három legnagyobb szennyező forrás közül a széntüzelés a leginkább felelős a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a - 2,5 mikron alatti átmérőjű - szállópor-szennyeződésért (PM2,5) az országban. Egy kutatói felmérés szerint a fővárosi PM2,5 szennyezettségért átlagosan mintegy 39 százalékban a városon kívüli kibocsátók okolhatók. Tartós déli irányú szél esetén a nem pekingi eredetű szennyezettség aránya 50-70 százalékra is megnőhet a fővárosi légkörben. A szomszédos Hopej tartomány és Santung 2011-ben együttesen csaknem 700 millió tonna szenet égetett el. A kínai tartományok közül ez a kettő az első, illetve negyedik legnagyobb szénfelhasználó. Egyenként is többet tüzeltek el, mint Németország, Európa legnagyobb gazdasága. A kettő együtt pedig meghaladta India éves felhasználását. Másfajta megközelítésben: a kínai főváros 600 kilométeres körzetében több szenet használtak fel, mint az Egyesült Államokban.

A szakértők határozottan állítják, hogy Hopej tartomány energiafelhasználásának radikális átalakítása, a széntüzelés korlátozása nélkül a pekingi kormányzat több százmilliós költséggel tervezett, levegőminőséget javítani hivatott intézkedései legfeljebb ha enyhíthetik a bajt. Még akkor is, ha Pekingben a tervezett 7 millió tonnás megtakarítással sikerül 15 millió tonnában maximálni az éves szénfelhasználást. A helyzet fonákságát jelzi, hogy miközben a főváros nagy erőfeszítések árán sikeresen csökkentette a károsanyag- kibocsátását, ez 2011-ben Santungban és Hopejben drámai mértékben növekedett. A kén-dioxid-szennyezés az előbbiben 19 százalékkal, utóbbiban 15 százalékkal nőtt éves szinten.

A Greenpeace 2008 és 2012 közötti kutatási eredményekre alapozott előrejelzése szerint a kínai főváros ismert politikájának figyelembe vételével, ilyen körülmények között Peking legfeljebb 2031-re érheti el a levegőminőség országos egészségügyi szabványértékét. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványát ennél is később tudja teljesíteni.

Ausztrália szívesen venné, ha kínai-ausztrál-amerikai tengerészeti hadgyakorlatokat is tartanának a jövőben, ezen kívül újfajta stratégiai partnerségre törekszik Ázsia legnagyobb gazdaságával - jelentette ki Julia Gillard ausztrál miniszterelnök kedden Pekingben, egy kereskedelmi fórumon.

A védelmi együttműködésre utalva Gillard emlékeztetett arra, hogy közel három éve a két ország már tartott közös tengerészeti hadgyakorlatot, és már kinyilvánította szándékát, hogy e területen is szorosabbra fűzze kapcsolatait. Szerinte ez segíti a térségi stabilitást. Mint mondta, idővel az Egyesült Államok bevonásával háromoldalú gyakorlatokra is sor kerülhetne. A szigetország több területen, így a tisztaenergia és a kibocsátáskereskedelem terén, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban és más ágazatokban is a jelenleginél szélesebb körű együttműködést szeretne Kínával - hangoztatta Gillard.

China, Australia establish strategic talks

Az ausztrál kormányfő hétfőn bejelentette, hogy az amerikai dollár és a japán jen után mostantól az ausztrál dollár is közvetlenül átváltható lesz a kínai valutapiacon. Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Ausztrália Kína listáján a hetedik helyen szerepel. Tavaly kínai állampolgárok 620 ezer alkalommal látogattak Ausztráliába, miközben onnan 380 ezer turista utazott Kínába. A szigetországban körülbelül 150 ezer kínai diák tanul, az ott élő kínai közösség lélekszámát 900 ezerre teszik. A mandarin az angol után a második legnépszerűbb nyelv Ausztráliában.

Két nappal korábban Gillard a dél-kínai Hajnan szigetének Poao városában rendezett ázsiai gazdasági fórumon találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ez alkalommal szó esett arról, hogy Kína szeretné a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások felgyorsítását. Elhangzott az is, hogy a két ország rendszeres - évenkénti - kormányfői találkozókat kíván rendezni. Julia Gillard kedden délután tárgyal Li Ko-csiang kínai kormányfővel Pekingben.

Margaret Thatcher volt az, aki 1982-ben megkezdte az előkészületeket ahhoz, hogy Hongkong százéves brit fennhatóságot követően visszakerüljön Kínához - emlékeztetnek az elhunyt egykori brit miniszterelnökről szóló keddi írásaikban hongkongi és pekingi lapok.

Thatcher gyakran megfordult Hongkongban, és 1993-ban megjelent visszaemlékezéseiben azt is bevallotta, lehangolta a tudat, hogy "fel kell adnia" a várost - írta a hongkongi South China Morning Post című lap. Hongkong Kínához való visszatérésének tizedik évfordulóján, 2007-ben egy rádióinterjúban Thatcher úgy nyilatkozott, hogy az 1982-es tárgyalások előtt még úgy gondolta, a brit közigazgatást az 1997-ben lejáró határidő után is fenn kell tartani Hongkongban. Amikor kiderült, hogy ez lehetetlen, akkor arra törekedett, hogy a tárgyalópartnere, Teng Hsziao-ping által javasolt megoldás - egy ország, két társadalmi rendszer - keretein belül több olyan elemet sikerüljön megőrizni, amelyek Hongkongot különlegessé tették.

David Tang hongkongi üzletember - aki közeli kapcsolatokat ápolt vele - a lap szerint úgy nyilatkozott, hogy annak idején sok gazdag ember szerette volna, ha Thatcher nem megy bele az átadásba. "De a mai helyzet bizonyítja, hogy amit tett, helyes volt" - tette hozzá Tang. A China Daily című angol nyelvű kínai napilap összeállításában szakértők azt emelték ki, hogy a Vaslady, bár elkötelezetten képviselte a brit érdekeket, pragmatikus volt és fontosnak tartotta a brit-kínai kapcsolatokat. Szerepe volt abban is, hogy a Nyugat megértette, a hidegháború időszakában is szükség volt a Pekinggel való kommunikációra.  

Ami Hongkongot illeti, a tárgyalás útját választotta és nem a konfrontációt - jegyezte meg Tien Tö-ven, a társadalomtudományi akadémia szakértője. Hozzátette: a brit miniszterelnök ezzel elősegítette azokat a kedvező körülményeket, amelyek fontosak voltak az ország számára a kínai reform elindításának időszakában. Margaret Thatcher négy alkalommal járt Kínában, először 1977-ben még mint brit ellenzéki pártvezető. Hivatalban lévő miniszterelnökként 1982-ben tárgyalt először Pekingben, amikor megkezdődött Hongkong átadás-átvételének egyeztetése. Az erről szóló végleges megállapodást egy közös közleményben rögzítették két évvel később.

Kétszázötven kilogramm döglött halat emeltek ki Sanghaj egyik folyójából - jelentette a helyi média hétfőn. A haltetemekre alig egy hónappal azután bukkantak, hogy több mint 16 ezer sertés tetemét halászták ki egy sanghaji folyóágból.

Helyi sajtóértesülések szerint Szungcsiang kerület egyik folyójából csaknem egy hete döglött halak tömegét sodorta partra a víz. A lakosok panasza nyomán a hatóságok több mint 250 kilogramm elpusztult állatot halásztak ki a vízből, és gyűjtöttek össze a partokon.  Március elején ugyanebben a kerületben figyeltek fel először a döglött sertésekre is, a két esetnek ugyanakkor - hangoztatják a hatóságok - nincs köze egymáshoz, azok két külön folyót érintenek. Egyelőre nem tudni, mi okozta a halak elhullását, de elképzelhető, hogy orvhalászok áramütéssel pusztították el őket - írja a Shanghai Daily napilap a helyiek véleményére hivatkozva.

A kínai állampolgárok számára várhatóan szerdától közvetlenül jüanre váltható lesz az ausztrál dollár, az amerikai dollár közbeiktatása nélkül, a szárazföldi Kína területén.

A közvetlen kereskedelem az Ausztrál és Új-Zéland Bankcsoport (ANZ) és a Westpac Bankvállalat fiókjain keresztül zajlik majd. A lépést a Sanghajban látogatást tévő ausztrál miniszterelnök-asszony, Julia Hillard stratégiainak nevezte országa kínai gazdasági kapcsolatainak mélyülése szempontjából. A közvetlen kereskedelmet hivatalosan kedden jelentik majd be Pekingben, és akár már szerdán elkezdődhet. A közvetlen kereskedelem az árfolyamkockázatok minimalizálását és a tranzakciós költségek csökkentését vonja magával, ami Ausztrália számára azért is meghatározó, mert Kína a szigetország legnagyobb kereskedelmi partnere. A kétoldalú kereskedelem 2011 és 2012 között a 130 milliárd dollárt is meghaladta. Az egyezség szerepet játszik a kínai valuta nemzetköziesedésében, valamint az amerikai dollár használatának háttérbe szorításában is. A kínai fizetőeszköz jelenleg nem konvertibilis, a világvaluták közül csak a dollár és a japán jen váltható át közvetlenül jüanre.

Onshore kereskedelmi megegyezés Kanadával, Malajziával és Hongkonggal létezik, igaz, az átváltási arányt itt is az amerikai dollár mindenkori árfolyama alapján határozzák meg.

Szólj hozzá!

Címkék: juan

A Koreai-félszigeten kialakult feszültség ellenére hajótúrákat indít kínai turisták számára Észak-Korea, a lépést mindkét ország hatóságai jóváhagyták, a jelentkezők toborzása megkezdődött.

A túrákat Nadzsinszonbong és a Kumgang-hegy (Gyémánt-hegy) között szervezik - tudta meg a Csoszun Ilbo című dél-koreai lap kínai forrásból. Az érintett kínai utazási iroda április végétől indítja útjait. Az illetékesek szerint a kialakult feszült helyzet ellenére az észak-koreai féltől nem kaptak figyelmeztető, esetleg halasztást kilátásba helyező jelzést. A négynapos hajóút 4000 jüanba, vagyis körülbelül 150 ezer forintba kerül. Érdeklődők azonban egyelőre nem tolonganak.  Más értesülések szerint az észak-kelet kínai Csilin tartomány koreai autonóm prefektúrájának székhelyéről, Jancsi városból szintén e hónap végéig charter légi járatokat indítanak egy másik népszerű észak-koreai természeti látványossághoz, a Csilbo-hegyhez.

Séta a Kumgang-hegyen

Úgy tudni, hogy az északnyugat-kínai Senhszi tartomány székhelye, Hszian és az észak-koreai főváros, valamint Sanghaj és Phenjan között is újra megindulnak a charter-járatok július körül. A kínai országos turisztikai hivatal adatai szerint 2010 és 2011 között csaknem 48 százalékkal nőtt az Észak-Koreába utazó kínaiak száma, és 2011 végén megközelítette a 200 ezret.

Több mint 60 ezer postagalamb landolt a kelet-kínai Csöcsiang tartományban, hogy megkezdjék a madárinfluenza elleni oltásukat - közölték a tartományi székhely, Hangcsou illetékesei hétfőn.

A galambokat ingyenesen oltják be, és az eljárás körülbelül egy hétig fog tartani, de a vakcina nem a most terjedő H7N9-es típusnak, hanem egy másiknak az ellenszere - mondta Vang Kuan-zsung a városi galambszövetség főtitkára, hozzátéve, hogy a H7N9 elleni vakcinát még nem fejlesztették ki. A szövetség a hétvégén sürgős körlevélben értesítette a galambászokat a postagalambokkal történő mindennemű verseny felfüggesztéséről, és hétfőn megkezdte a hobbisták fertőtlenítő szerekkel történő ellátását is. Az óvintézkedésre inkább csak a közvélemény megnyugtatása miatt van szükség, mivel a H7N9 ritka esetben terjed élő galambok által. A szakemberek szerint ennek oka, hogy testük hőmérséklete 42 Celsius-fok, és ezen a hőmérsékleten a vírus többnyire már hatástalan. Az emberek elpusztult madarakkal történő érintkezése ugyanakkor veszélyt jelenthet - jegyzik meg. 

A madárinfluenza új vírusának Kelet-Kínában eddig 24 fertőzöttje van, közülük hét eset végződött halállal. A sanghaji hatóságok a szárnyasok közül első ízben a 23 milliós metropolisz piacán találtak rá egy galamb mintában a H7N9-re. A felfedezést 98 ezer állat levágása követte.

A kínaiak a világelsők turizmusból a külföldön elköltött pénz alapján: 102 milliárd dollárt utaztak el tavaly, ami 40 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest.

Annyira megugrott a kínaiak költekezése, hogy nagyobb az összeg, mint az utánuk következő két ország - Németország és az Egyesült Államok - turistáinak együttes külföldi kiadása.  Hasonlóan számottevően nőtt az oroszok által külföldön turisztikai célból elköltött pénz: 32 százalékkal 43 milliárd dollárra duzzadt. Ugyanakkor a hagyományosan nagy utazó nemzetek, így Németország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lakosai is többet költöttek 6, illetve a két utóbbi egyaránt 4 százalékkal a két esztendő összevetésében. Európa további nagyjainak, Franciaországnak és Olaszországnak a lakosai 7 és 2 százalékkal kevesebbet költöttek külföldön turistaként tavaly, mint tavalyelőtt - adta hírül a BBC az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének adatai alapján. "A kínai és orosz kiadások tetemes növekedése azt tükrözi, hogy a két ország bővülő középosztálya megjelent a nemzetközi idegenforgalmi piacon" - mondta Taleb Rifai, a szervezet vezérigazgatója.

Környezetbarát temetésekre ösztönzi Peking és más kínai települések önkormányzata polgárait ezekben a napokban a kínai halottak ünnepe, a sírlesöprés (csingming) napja alkalmából, amely az idén csütörtökre esett.

A több mint 2500 éves hagyomány szerint a csingming idején benépesülnek a kínai temetők, a hozzátartozók felkeresik elhunyt rokonaik sírját, rendbe teszik, virágokat helyeznek el rajtuk, "ajándékokat", helyenként ételt, gyümölcsöt visznek nekik. Többnyire vidéken erre az alkalomra külön papírmasé tárgyakat is elégetnek, így okostelefonokat vagy légkondicionálót, de hallani lehetett olyanról is, hogy fiatal nőt formázó alakot "juttattak így el a túlvilágra". A legelterjedtebb a hamis papírpénz égetése, amelyet egyes helyeken egy rendkívül vékony sárga papírlap szimbolizál. A kínai hagyományok szerint az elhunyt lelke a föld alá, koporsóba temetve nyugszik békében. 

Az "új" temetkezési formák népszerűsítésére az önkormányzatok nem kis összegű támogatást is bevezettek, így vidéken a hamvasztás, a fa alá temetés, a hamvak folyóba szóratása is előfordul. Kína régi gondja, hogy a temetkezési szokásokat megreformálni szándékozó törekvések nem igazán találnak visszhangra, különösen a vidéki lakosság körében. A települések vezetői újra és újra arra hívják fel a figyelmet, hogy fogyóban a korlátozottan rendelkezésre álló földterület. Peking lakóinak többsége az urnákat is földbe temeti, a jelenlegi szabályok szerint két ember urnája legfeljebb egy négyzetméter földterületet foglalhat el állami temetőben. A fővárosi vezetés célja, hogy 2015-re 30-35 százalékra növelje azok számát, akik alternatívaként a hamvak szétszóratását, vagy a tengerbe szórást választják.

Tavaly 87 ezer hamvasztásos temetésre került sor Pekingben és több mint ezer esetben szórták a hamvakat a tengerbe. Utóbbiak aránya alig haladja meg az elhunytak egy százalékát. A kínálat csökkenése miatt a sírhelyek ára az utóbbi években elszabadult, egyes külvárosi magántemetőkben 10 ezer jüantól (380 ezer forint) 1 millió jüanig (38 millió forint) terjedő árak között lehet válogatni. A luxussírok környéke parkosított, virágos, számukra "művészi környezetet" alakítanak ki - magyarázta egy vállalkozó egy újságban. Ugyanakkor az állami temetőkben másfél-kétezer jüanért (57-76 ezer forint) már kapni egy dupla sírhelyet.

Az egyik legújabb jelenség Sanghajban, Senjangban és Fucsien tartományban a sírokon elhelyezett QR-kód, az okostelefonokkal értelmezhető kétdimenziós vonalkód. Ennek, illetve a mobilkészülékek segítségével a családtagok könnyen fényképeken, videofelvételeken is megidézhetik a sírban nyugvó szeretteiket. Mások csak az illetővel kapcsolatos alapinformációkat teszik elérhetővé. Van olyan temető, amely ingyenes szolgáltatásként ajánlja a kódok elkészítését és felhelyezését. Igénylőik többnyire 35-45 év közöttiek, s közülük többen úgy vélik, talán még az idegenek is szívesen ismerkednek meg ily módon akár az élők sorából távozott, egyszerű életet élő emberek múltjával. A halottak napja Kínában munkaszünettel jár és a hosszú hétvége lehetőséget ad arra, hogy a családok a távolabb lévő sírokhoz is elutazzanak. Tavaly összesen 520 millió ember kereste fel a temetőket az ünnepen.

süti beállítások módosítása