Nem írtak alá megállapodást Kínának való fegyvereladásról Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása során - közölte értesüléseit kedden a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap. A kínai források azonban az elnöki látogatást megelőzően aláírt szerződést említettek.

A független újság rámutatott, hogy hétfőn meglehetősen ellentmondásos hírek láttak napvilágot az állítólagos orosz-kínai fegyverüzletről. A Zsenmin Zsipao című kínai pártlap és a kínai központi televízió azt állította, hogy a vadászbombázók és a tengeralattjárók megvásárlásáról írtak alá szerződést, méghozzá Hszi Csin-ping elnök hétvégi látogatását közvetlenül megelőzően. A kínai közlés szerint 24 darab Szu-35-ös típusú vadászbombázó és négy tengeralattjáró került be egy bizonyos kínai delegáció "vásárlói kosarába". A televízióban a tengeralattjárók közös gyártásáról beszéltek. A központi pártlap szerint pedig a kínai hadseregnek az elmúlt évtizedben ez volt az első nagy fegyvervásárlása Oroszországban.

Az orosz napilap szerint az ITAR-TASZSZ lényegében cáfolta a kínai közlést, azt állítva, hogy a kínai elnök látogatása során, március 22-24-én nem írtak alá ilyen megállapodást Moszkvában Oroszország és Kína képviselői. Legalábbis az említett egyezményeket nem írták alá, sőt, nem is tárgyaltak róla - közölte az orosz állami hírügynökség a külföldi államokkal való katonai-műszaki együttműködéssel foglalkozó névtelen forrásra hivatkozva. Az ITAR-TASZSZ nem azt állította, hogy Hszi Csin-ping látogatása előtt nem írtak alá a felek fegyvereladási megállapodást, hanem azt, hogy a látogatás alatt nem kötöttek ilyen szerződést. "A katonai-műszaki együttműködés kérdései Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása idején nem kerültek szóba" - hangsúlyozta az idézett katonai forrás.

A Nyezaviszimaja Gazeta emlékeztetett arra, hogy a vadászgépek vásárlásáról régóta folytak a tárgyalások Peking és Moszkva között. A szerződés előkészítéséről idén februárban számolt be Vjacseszlav Dzirkaln, a katonai-műszaki együttműködési szövetségi szolgálat igazgató-helyettese. Elmondta, hogy nem licencvásárlásról, hanem szállítási megállapodásról lesz szó, és Kína használatba vehető vadászgépeket kap 2015 után 1,5 milliárd dollár értékben. Az orosz lap szerint a fegyverszállítások körül botrány van kialakulóban, mégpedig a gyártási technológia Kínának való lehetséges átadása miatt. Peking ugyanis többnyire eláll a korszerű haditechnika megvásárlásától, amennyiben nem tudja megszerezni a gyártási technológiát, hogy hasonló fegyvereket maga állítson elő. Ezért nem 48, csak 24 Szu-35-öst akarnak megvásárolni Oroszországtól.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.